A festészet terén is van kire emlékeznünk június végén, hiszen Csergezán Pál neve összeforrt a vadászattal, aki leszívesebben a lovakat, és az erdei állatokat rajzolta, festette egész életében.
Csergezán Pál tanulmányait 1950-1953 között folytatta a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán, Ék Sándor volt a mestere. Grafikusként, illusztrátorként dolgozott, eközben került közel hozzá a vadászat témaköre. A Nők Lapja, az Ország Világ és a Magyar Vadász, később a Nimród rajzolója. Mint grafikus tankönyveket, (egyebek közt) Tasnádi Kubacska András, Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveit illusztrálta. Ezek közül első, legjelentősebb állatábrázolása Kittenberger Kálmán „A Kilimandzsárótól Nagymarosig” című könyvében jelent meg. A mozgás kiváló ábrázolója volt. Országos kiállításokon rézkarcokkal szerepelt. Ifjúsági és népszerű tudományos könyveket illusztrált, diafilmeket rajzolt. Élt és dolgozott Németországban, Iránban a sah udvarában is. Telkiben töltötte életének utolsó éveit, műterme a Budakeszi Erdőgazdaságban volt. Hamvait is itt, Telki község határában az erdőben helyezték el, Anna-lakon.
Az emlékét ápolva minden évben összejövetelt is szerveznek a vadászháznál. A Nagykovácsi felett magasodó, Kopasz-hegy tetején álló 23,5 méter magas kilátót is róla nevezték el, melyet 2006. szeptember 5-én avatott fel a Pilisi Parkerdő Zrt.
(A képen többek között a Csergezán Pál-kilátó, és az Anna-lak látható)
Jelentősen romlott az afrikai sertéspestis járványügyi helyzete az európai vaddisznóállományban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb éves jelentése szerint 2025-ben...
A gímszarvas takarmányozása különösen aszályos időszakokban kerül előtérbe, de nem mindegy, hogy milyen takarmányt juttatunk ki a vad számára. Tíz...
