Orvvadászat gyanúja miatt indult eljárás egy szalaszendi férfi ellen, aki a rendőrség szerint kábeles mancsfogót helyezett ki egy erdőben. Az eset kapcsán érdemes tisztázni: a csapdázás Magyarországon nem tiltott vadászati módszer, sőt, a szakszerű vadgazdálkodás egyik fontos eszköze. A jogszabályok azonban pontosan meghatározzák, milyen feltételekkel lehet vadat befogni, elejteni.
Az Encsi Rendőrkapitányság orvvadászat bűntette miatt folytat nyomozást egy 32 éves szalaszendi férfival szemben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrség október 29-i tájékoztatása szerint a férfi október 27-ét megelőzően, a település külterületén található erdőben kábeles mancsfogót helyezett ki, amelyet rendszeresen ellenőrzött.
A rendőrök házkutatást tartottak a férfi otthonában, ahol számszeríjat, trófeákat és csapdát foglaltak le. A gyanúsított beismerő vallomást tett. A rendőrségi közleményből ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen vadfajokat fogott be, illetve ejtett el az eszközzel.
A vad csapdával történő befogása régóta alkalmazott vadgazdálkodási módszer. Különösen a ragadozógazdálkodásban, az élővadbefogásban, az állománykezelésben és egyes tudományos vizsgálatok során lehet jelentősége. A jogszerű csapdázás nem azonos az orvvadászattal. Magyarországon a megfelelő jogosultsággal, megengedett eszközökkel és a jogszabályi előírások betartásával végzett vadbefogás legális tevékenység.
A vadászati jog gyakorlása azonban a vadászatra jogosulthoz kötődik, ezért önmagában az, hogy valaki rendelkezik egy csapdával, még nem jogosítja fel annak vadászati célú kihelyezésére.
A jogszerű vadbefogásban elsősorban olyan élvefogó eszközök alkalmazhatók, amelyek megfelelő használat mellett nem veszélyeztetik a befogott állat testi épségét.
Ilyenek lehetnek például a különféle ládacsapdák, ketreces befogók, valamint a megfelelő kialakítású nagyobb élővadbefogó berendezések.
Az alkalmazhatóságot azonban nem pusztán az eszköz elnevezése dönti el. Fontos, hogy az adott csapda megfeleljen a hatályos előírásoknak, alkalmas legyen a célzott vadfaj kíméletes befogására, és ne okozzon indokolatlan sérülést vagy szenvedést.
A vadászati törvény tiltja az uniós szabályozásban meghatározott lábfogó csapóvasak használatát. Nem alkalmazhatók továbbá a vadászható madárfajok tömeges vagy nem szelektív befogását, illetve elpusztítását eredményező tiltott eszközök sem.
A kábeles mancsfogó megítélésénél ezért különösen fontos az eszköz tényleges kialakítása, működése és alkalmazásának körülményei.
A vadászati törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 22. §-a előírja, hogy a vad befogásánál kíméletesen kell eljárni, és olyan eszközt kell alkalmazni, amely nem veszélyezteti az állat testi épségét és egészségét.
Élő vad befogása esetén a befogóberendezést a vadászatra jogosultnak legalább huszonnégy óránként ellenőriznie kell. Ha a csapda éjszaka is működik, az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni.
A befogott vadat az észlelést követően a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani a berendezésből. Ha a befogás következtében az állat mozgásképtelenné válik, haladéktalanul gondoskodni kell az állategészségügyi ellátásáról.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 37/B. §-a szabályozza a tiltott vadászati módokat.
A törvény hivatkozik a lábfogó csapóvasak használatát tiltó 3254/91/EGK tanácsi rendeletre, és tiltja az abban meghatározott csapdázási módszer alkalmazását.
A vadászati szabályozás mellett az állatvédelmi, természetvédelmi és adott esetben a büntetőjogi rendelkezéseket is figyelembe kell venni. A védett állatfajok befogása például külön természetvédelmi engedélyezési kérdéseket vethet fel.
A legfontosabb tehát nem az, hogy egy vadat csapdával fogtak-e be, hanem az, hogy ki, milyen jogosultsággal, milyen eszközzel, milyen célból és milyen körülmények között végezte a tevékenységet.
A szalaszendi ügyben a rendőrség orvvadászat bűntettének gyanúja miatt nyomoz. A büntetőjogi felelősség megállapítása azonban a hatósági eljárás feladata.
Az eset arra is alkalmat ad, hogy különbséget tegyünk az illegális vadbefogás és a jogszerű, szakszerű csapdázás között. Utóbbi a vadgazdálkodás fontos eszköze lehet, feltéve, hogy a tevékenységet megfelelő jogosultsággal, a megengedett módszerekkel és az állatvédelmi követelmények betartásával végzik.
A kép illusztráció: 123rf.com
Források: Rendőrség: Kábeles mancsfogóval orvvadászott – 2026. október 29.
Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Orvvadászat gyanúja miatt indult eljárás egy szalaszendi férfi ellen, aki a rendőrség szerint kábeles mancsfogót helyezett ki egy erdőben. Az...
Hasulyó Péter szakújságíró és erdőmérnök tökéletes megfogalmazása arról, mit is jelent ma Magyarországon az erdő, erdőgazdálkodás, erdővédelem és az erdő...
