fbpx

Töretlenül – a FeHoVa negyedik napja (GALÉRIA)

0

Viszonylag „álmosan” kezdődött az ide FeHoVa negyedik, egyben utolsó napja. A tegnapi – fogadócsarnokokon túlkígyózó – sorokhoz képest ezúttal percek alatt át tudtam jutni a beléptető rendszeren és a nyitás utáni első órákban mindenféle „bunyó” nélkül lehetett a portékák között válogatni. Annak ellenére, hogy vasárnap sokaknál a családi ebéd rituáléjával jár, a tömeg dél körül mégis besűrűsödött; az emberek lankadatlanul érkeztek a kiállításra.

Ezt a napot elsősorban arra szántam, hogy a vadásztató cégek kínálatát vizsgáljam meg az eddigieknél tüzetesebben, hiszen a standokon nem minden ajánlat volt kifüggesztve. Egy példát kiragadnék: a sort egy régi „motorosnál”, Pieter Delport portáján kezdtem, akinek fő tevékenységi régiója Namíbia. Peterrel kapcsolatos érdekesség, hogy vendégeinek kilencven százaléka magyar. A vadász elégedetten mesélt a nála „kapható” csomagokról, hiszen idén sem lehet oka panaszra; forgalma nem volt rosszabb a tavalyinál. Sok „első szafaris” fizetett be nála ebben az évben is. Szokták mondani, hogy a számok sokkal beszédesebbek minden másnál, ezért álljon itt egy példa: az árlistán megtalálható alapcsomag 3800 Euróba kerül, ennyi pénzért a vadász elejthet egy nagy kudut, egy vörös tehénantilopot egy nyársas antilopot, egy vándorantilopot, egy köviantikopot, egy bóbitásantilopot és egy közkedvelt afrikai jószágot, a varacskos disznót. A csomagajánlatokon kívül sokan keresték még a kafferbivaly vadászati lehetőséget is. Ahogy beszélgettünk szó szót követett és valahogy a szabadtéren lőhető oroszlánnál lyukadtunk ki: tudták, hogy egy ilyen szafarira négy évvel előtte be kell már fizetni? Csak, hogy érezzék a négy esztendő „súlyát”, azért súgom meg (amit nekem is másik vadásztató súgott), hogy egy 70 fontos elefántra kell két-három évet várni.

Körutamat folytatva, a Magyar Nemzeti Ragadozómadár – védő és Solyász Egyesület standjánál kötöttem ki, ahol – mondhatni – a szokásos gyerek- és szülő „sereg” állta körül a társaság tollas és tollatlan tagjait. Itt találkoztam Kisteleki Gergellyel, akinek solymász kesztyűjén legfiatalabb és legidősebb madara pihent; a mindössze hat hónapos Berci és a huszonkét esztendős Eshme.

Kettő órára aztán vissza kellett érjek standunkhoz, hogy levezényeljem az előfizetői nyeremény-sorsolásunkat. Ebben segédem egy leendő Nimród volt, Zsombor, aki lelkesen nyomkodta a laptop érintőpadját a maga kénye kedve szerint a különféle nyeremények sorsolásakor. Végezetül a háromnapos dámbika vadászatot egy régi előfizetőnk, Bordács József (Székesfehérvár) nyerte meg. Balter József „Foglyok” című olajfestményét Wandraschek Zsolt (Lébény) akaszthatja otthon a falra. Pócz Dániel „Verekedő kanok” című alkotásánál Nagy Pál (Békéscsaba) nevét dobta fel a sorsoló program, míg a dedikált könyvcsomagot Horváth László (Taszár) viheti majd haza.

A hátralévő pár óra folyamán az emberek szépen lassan elfogytak a Hungexpo csarnokaiból, a kiállítók pedig fáradtan, ám a közelgő pihenés reményében kezdtek bele „sátorfájuk” összeszedésébe…

Kókai Márton

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*