Városba húzódó vad – egyre nagyobb kihívás

Magyarországon egyre több településen okoz problémát a belterületen megjelenő vadállomány. A vaddisznók, őzek és más fajok ma már nemcsak a városszéli területeken, hanem a lakott övezetekben is rendszeresen feltűnnek, ami komoly gazdasági és közbiztonsági kérdéssé vált.

A jelenség súlyosságát jól mutatja a pécsi helyzet: szakértői becslések szerint akár félezer vaddisznó is élhet a városban és közvetlen környezetében, miközben évente mintegy 250 nagyvad és 145 ragadozó kezelésével számolnak. A feladat költsége elérheti a 31 millió forintot is. A probléma nem csupán anyagi jellegű: előfordult már, hogy egy embernek villanypóznára kellett menekülnie egy támadó vad elől.

Fontos hangsúlyozni, hogy a belterületi vad nemcsak az érintett ingatlantulajdonosoknak okoz kárt. Az önkormányzatokra egyre nagyobb teher hárul: a bejelentések kezelése, a megfigyelés, a befogás vagy szükség esetén az elejtés, valamint az elszállítás és ártalmatlanítás is jelentős szervezési és anyagi ráfordítást igényel.

A megoldásban kulcsszerep jut a szakembereknek. Bár a belterületi beavatkozás jogilag nem minden esetben minősül klasszikus vadászatnak, a vadászok, illetve a vadászatra jogosultak bevonása elengedhetetlen. Ők rendelkeznek azzal a gyakorlati tudással és tapasztalattal, amely a biztonságos és hatékony állománykezeléshez szükséges – különösen lakott területek közelében.

Ugyanakkor a problémát nem lehet kizárólag a településeken kezelni. A belterületi vad megjelenése egyértelműen jelzi a külterületi állományok nagyságát és alkalmazkodóképességét. Ezért kiemelten fontos, hogy a vadászatra jogosultak már a vadászterületeken megfelelő mértékű állományszabályozást végezzenek. Minél hatékonyabb a külterületi gyérítés, annál kisebb eséllyel húzódik be a vad a lakott területekre.

A tendencia világos: a városi vad jelenléte erősödik. A megoldás pedig csak együttműködéssel képzelhető el – önkormányzatok, szakemberek és vadászok közös, tudatos fellépésével.

Fotó: Adobe Stock