Akik a szilveszter, a pótszilveszter és egyéb mulatságok fáradalmait kiszellőzendő erőt vettek magukon, és kimentek sétálni a területre, tapasztalhatták, hogy a kihaltnak tűnő határ nem teljesen élettelen. A csapatokba verődött őzeken kívül ugyan kevés élőlényt lehetett látni első pillantásra. De a vadászok biztosan észrevették, hogy a rókalyukak már ki vannak tisztítva, és ahogy a vajdaságban mondani szokták: járatosak. A szukák már megtették az előkészületeket az idei szaporulat biztosítására. Ha valakit a szürkület kinn ér a területen, biztosan meghallja az epekedő „rókalányok” paukkolását, ugyanis már elkezdődött a rókanász, a koslatás.
Természetesen ez még nem az igazi, csupán „bemelegítésről” van szó, még csak néhányszuka kezdett tüzelni. Az igazi majd két-három hét múlva következik be, amikor a szukák többsége már javában keresi a kanok társaságát. Azok pedig ádáz párbajokat vívnak majd egy-egy vörös bundás rókahölgy kegyeiért.
Tény, hogy a tavalyi év kiváló rókaszaporulattal szolgált a Vajdaságban, így nem ritka az olyan egyesület, amelynek a területén több a róka, mint a fácán. Itt van tehát az ideje a nagyszámú rókapopuláció apasztásának. Most kell mindent megtenni annak érdekében, hogy a rókák száma a vadgazdálkodás szempontjából elfogadható szintre kerüljön. Ekkor kell a rókát vadászni, mert ilyenkor a legjobb a gereznája, a koronaszőrök teljesen kifejlődtek, még nem kopottas a bundájuk és még nem tépték meg a párzással járó viadalokon. Másrészt ilyenkor nyílik a legjobb alkalom arra, hogy puskavégre kapjuk a ravaszdikat, hiszen a szerelemittas „rókalegények” híres óvatossága alábbhagy.
Akadnak azonban olyan vadászegyesületek, amelyek vezetése nem nézi jó szemmel a rókavadászatot, ezért megtiltják a tagoknak, hogy a meglevő sűrűket, még talpon levő kukoricásokat meghajtsák rókavadászat céljából. Az indok legtöbbször, hogy ezen területek mozgatásával zaklatják a nemes vadat (gímszarvast, vaddisznót, őzet, stb.). Ugyanakkor az apróvad vadászatok egyre fogynak, mert nincs vad. Üresen hagyják az etetőket, mert mint állítják: nincs mit etetni. A lekopaszított határból, ahol az etetők üresen állnak, a megmaradt fácánok beköltöztek a települések parkjaiba és kertjeibe, mert ott nemcsak búvóhelyet, hanem élelmet is találnak. Tehát visszás helyzet állt elő, ahol lehetne vadászni nincs vad, ahol van vad, nem lehet vadászni. Panaszkodnak, hogy sok a róka, és ezért nincs fácán és nyúl a területen, ugyanakkor tiltják a rókahajtást, nehogy ezáltal zaklassák a nem létező remete kanokat és „csoda” bikákat.
Forrás: magyarszo.com
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
A Magyar Közlöny 46. száma május 13-án jelent meg, és többek között tartalmazza a miniszterek feladat- és hatásköreit is. A...
