A szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkek és a rovarölő szerek hatására elpusztuló madarak száma világszerte több tízmillióra tehető, mely egyes fajok állománycsökkenéséhez is hozzájárul.
A ragadozómadarakat elsősorban azért mérgezik, mert egyes alternatív földhasználók, gazdálkodók (vad- és mezőgazdálkodók) és állattartók, vélt vagy valós gazdasági érdekeiket féltik. De ami még aggasztóbb, hogy sok esetben csak véletlen esnek a madarak áldozatul a rókáknak vagy rágcsálóknak kitett mérgeknek, vagy a rovarirtó szereknek, amikkel a gazdák a terményeiket védik.
A rovarölő szerek hatásai
Amennyiben a nagyüzemi mezőgazdaság jelenlegi trendjei folytatódnak, a rovarölők használata valószínűleg növekedni fog. Bár a kihelyezett „mennyiség” az évtizedekkel előzőhöz képest csökkent, ami a tömegét illeti, de azóta, a kemikáliák hatóanyag tartalma sokszorosára nőtt és ezzel a környezeti hatásuk is. Mind védett és védelmet nem élvező egyéb madár fajok a lepermetezett sáskákat és földigilisztákat is elfogyasztják, különösen ki vannak téve a nem szándékos mérgezésnek. Nem minden esetben pusztul el az állat azonnal a méregtől, vannak olyan esetek, amikor a madár röpképtelenné válik egy időre, majd a légzésért felelős izmok bénulása okozza a halálát. Vonuló madaraknál levertséget okozhat a mérgezés, mely halálos ítéletet jelent egy olyan fajnak, melynek élete a vonulástól függ.
A felhasználók tájékozatlansága hátráltatja a hatóságok azon törekvéseit, melyek a mérgek természetkárosító hatásait csökkentenék. A legveszélyesebb szereket, melyeket korábban világszerte rovarölőként használtak, már a legtöbb európai országban betiltották, ennek ellenére még illegálisan kereskednek vele zug lerakatokból, és továbbra is használják, pedig már a birtoklásuk is bűncselekménynek minősül.
Mérgezett csali veszély!
A mérgezett csalikat (melyek általában méreggel átitatott állati maradványok) egyrészt nagytestű ragadozók – mint a kóbor kutyák, a róka vagy aranysakál – elpusztítására helyezik ki, de egyesek kifejezetten ragadozómadarak számára tesznek ki ilyen csalikat, hiszen vetélytársként tekintenek rájuk az apróvadak miatt. Történik mindez annak ellenére, hogy a mérgezett csalik kihelyezése illegális Európában. A BirdLife International oldalán meg jelent egyik cikkben említésre került Magyarország is, ahol a 2000 és 2015 között megtalált 476 madár tetemének 85%-ban kimutatható volt illegálisan használt szer jelenléte.
Az sajnos egyértelmű, hogy a mérgezések teljes visszaszorítása irreális elvárás, hiszen az ezzel foglalkozó szerveknek erre nincs kapacitása, ráadásul a kiszabott büntetések sem elég nagyok ahhoz, hogy visszatartó erővel bírjanak.
Ugyanakkor a BirdLife partnerszervezetek élen járnak a mérgezések elleni harcban és több esetben jelentős sikereket könyvelhetnek el. A Spanyolországban futó Veneno Life projekt eredményeképp több súlyos ítélet után jelenleg is folyamatban van néhány madármérgezés miatt elfogott bűnöző pere, hazánkban pedig az MME a Helicon Life projekt keretében ért el sikereket a madármérgezések visszaszorításában.
Egy szó mint száz, a kormányok felelőssége az, hogy a törvényeket betartassák és a felelősöket elítéljék. Emellett spanyol és angol kollégák egy akcióterven dolgoznak, mely javaslatokat tesz arra nézve, hogy a mérgezések visszaszorítására milyen feladatok várnak az egyes kormányokra, illetve a civil és nemzetközi szervezetekre.
Forrás: MME
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
A Magyar Közlöny 46. száma május 13-án jelent meg, és többek között tartalmazza a miniszterek feladat- és hatásköreit is. A...
