A növények különböző stratégiákat használnak a nyugalmi állapot átvészelésére. Ez alapján a növényeket a tudósok úgynevezett életforma típusokba sorolják.
Az első kategóriát a fás növények alkotják, áttelelő szerveik (rügyeik) magasan a talaj felett helyezkednek el, ilyen a kocsányos tölgy, magyar kőris a mi vidékünkön, de az összes nálunk élő fafajt ide lehet sorolni. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a cserjéket is, például a húsos somot, veresgyűrű somot, csíkos kecskerágót és a fagyalt.
A következő típust azok a fajok alkotják, melyek szintén évelők, áttelelő szerveik kevéssel – maximum 25 centiméterrel – a talaj felett helyezkednek el. A hideget vagy a szárazságot a talajfelszínhez közel elhelyezkedő hajtásaikkal vészelik át, gyakran a hótakaró védelmében, ilyenek a félcserjék, törpecserjék és a párnás növények. Ezek közé tartoznak Körös-Maros Nemzeti Parkban is előforduló kakukkfűfélék.
Szintén az évelő növények közé sorolhatók azok, melyeknek a megújuló rügyei a földfelszínen vannak, az avar és az elszáradt levelek alatt megbújva. A nemzeti parkban található évelő növények nagy része ide sorolhatóak a pázsitfűfélék a veresnadrág csenkesz, valamint a barázdált csenkesz. A tőlevélrózsás növények, vagyis a közönséges cickafark, a ligeti zsálya, a kónya zsálya.
Az évelőknek van még egy nagyobb csoportja, ahol az áttelelő, sokszor tápanyag raktározó szerv a föld alatt helyezkedik el. Ilyen a gumóval rendelkező odvas keltike, vagy a föld alatti kúszó rizómával rendelkező széleslevelű salamonpecsét, vagy a hagymás őszi kikerics. Ide tartoznak a vízinövények is, melyek áttelelő szerve a vízben vagy az iszapban telel át, mint a fehér tündérrózsa vagy a sárga vízitök. A mocsári növények is ide tartoznak, melyek gyöktörzse szintén az iszapban telel át, például a mocsarainkban élő keskenylevelű gyékény vagy a széleslevelű gyékény.
Kétéves lágyszárúak, melyek az első évben csak vegetatív, áttelelő szerveket fejlesztenek – leggyakrabban tőlevélrózsát –, a virágzás és a termésérlelés a második évben zajlik, utána a növény elpusztul, csak a mag vészeli át a kedvezőtlen időszakot. Ilyen növény a nálunk is előforduló fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág.
Egyéves lágyszárúak, melyek életciklusa rövid, egy vegetációs időszak alatt lezajlik. Nincsenek áttelelő rügyeik, a kedvezőtlen időszakot csak a mag vészeli át, ilyen a szikeseinken élő bárányparéj és a magyar sóballa és számos szántóföldi gyomnövény is.
Az egyes klímazónákban az egyes kategóriák nagyobb arányban fordulnak elő, így nálunk a mérsékelt égövben azok az évelők dominálnak, melyek áttelelő szerve a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak.
Forrás: kmnp.hu