Ha február, akkor vidranász!

Február vége, március eleje a vidrák párzásának időszaka. Ilyenkor nagyobb eséllyel bukkanhatunk nyomaikra a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein.

Magyarország a kiváló vizes élőhelyeknek köszönhetően vidra-nagyhatalomnak számít Európában. A Dunántúl déli részén és a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéhez tartozó Dél-Alföldön élnek a legnagyobb állományok.

A Körösök és a Maros mentén, valamint a Kis-Sárréten is szép számban vannak vidracsaládok. Pontosabban csak a nőstények élnek együtt utódaikkal, a hímek magányosan töltik napjaikat.

A vidrák nem alszanak téli álmot, de éjszakai életmódú állatokról lévén szó, nappal csak ritkán pillanthatjuk meg őket. Jelenlétükre jellegzetes ötujjas lábnyomaikból és faroknyomaikból következtethetünk. A puha hóban vagy sárban a lábujjak közötti hártyák is jól kivehetők.

A párzási (pacsmagolási) időszakban napközben is nagyobb esély van arra, hogy felbukkanjon egy-egy vidrapár. Ha szerencsések vagyunk, jól szemügyre vehetjük őket. Ezek a menyétfélék családjába tartozó, farkukkal együtt mintegy 80 centiméter hosszú, 10 kilogramm körüli testtömegű állatok rendkívül jó szerkezetű bundával rendelkeznek. A zsíros, tömött, víztaszító bundának köszönhetően bőrfelszínük egyáltalán nem érintkezik a vízzel, ráadásul szőrszálaik közé levegő is szorul, ami nagyon erős hőszigetelő hatást jelent. Nincs szükségük tehát vastag zsírrétegre ahhoz, hogy ne hűljenek ki a jeges vízben.

A nőstények kéthavi vemhesség után, májusban 2-3 kölyköt hoznak világra. Három hónapig szoptatják utódaikat, s egészen a következő tavaszig együtt maradnak velük. Az utódok nevelésében a hímek egyáltalán nem vesznek részt. A kölykök kifejezetten játékosak, szívesen lubickolnak a vízben, de havas teleken kis szerencsével akár gátoldalon lefelé csúszkáló vidrákat is megfigyelhetünk.

Aki ellátogat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bihari Madárvártájába (ahol kiváló szálláslehetőséget is kínálunk), az a kora reggeli órákban jó eséllyel találkozhat vidrákkal. Mint a nagyobb víztereknek általában, úgy a Madárvárta melletti tavaknak és a Sző-rét csatornáinak is megvan a maga vidracsaládja.

Forrás: kmnp.hu

Megosztás

További hírek

A vadászat és természetvédelem kapcsolatáról szóló publicisztika a Magyar Vadászlapon.

A természetvédelem nem erkölcsi ítélőszék!

Egy természetvédelmi szakembertől joggal várható el, hogy pontosan ismerje a vadászat és a vadgazdálkodás szerepét, annak ökológiai, társadalmi és gazdasági...

A Magyar Vadászlap 2026. novemberi lapszámának borítója, muflonkossal.

Vadgazdálkodási viták, különleges trófeák és vadászélmények – megjelent a novemberi Magyar Vadászlap

Milyen irányba változhat a hazai vadgazdálkodás? Valóban túl sok a nagyvad Magyarországon? Világrekord lehet egy Svédországban elejtett őzbak trófeája? A...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.