Egyre több az agancsgyűjtő, ami nem csoda, hiszen a felvásárlók kilónként 9-10 ezer forintot adnak az agancsért. Azonban a hullott agancs nyújtotta fontos információk nem mindig vesznek el a szakemberek számára, mert például a Somogyi Hármashatár Vadásztársaságnak sikerült megállapodnia a gyűjtőkkel.
Kovács Gábor, a vadásztársaság elnöke a Magyar Vadászlapnak elmondta: a hullajtott agancs milyensége egyfajta fokmérő a gímszarvasbika-állomány minőségét tekintve, még akkor is, ha az nem a vadászterületen élő, hanem csak azon átvonuló vadtól származik. Ezektől a fontos információktól elesnek a vadgazdálkodók, ha a területükön elhullajtott agancsot összeszedik és elviszik a gyűjtők.
Szerencsére a helyi agancsgyűjtók köre nagyjából ismert, ennek köszönhetően a vadásztársaságnak sikerült megállapodni az érintettekkel: vihetik az agancsot, csak addig bocsássák a vadásztársaság rendelkezésére, amíg az megrendezi hullottagancs-szemléjét. Erre immár harmadik alkalommal került sor a közelmúltban.
Mint azt Kovács Gábor jelezte: a szakemberek láthattak néhány izgalmas, ígéretes agancsot is. Az elnök hangsúlyozta: február-márciusban nagyobb mértékben vannak jelen a területen, ami visszatartó erő a gyűjtők számára, akik az előbb említett feltétel teljesítése mellett akkor számíthatnak a vadásztársaság engedélyére és hozzájárulására, ha a bikákat nem űzik és a vemhes tehenek nyugalmát sem zavarják.
Kovács Gábor kérdésünkre azt is elmondta, hogy tavalyhoz képest lényegesen több és jobb minőségű agancs került idén közszemlére. Ebből azonban nem következik az, hogy nőtt a szarvasállomány (ugyanis erről ma nagy vita folyik), az elnök úgy véli: inkább csak az állomány koncentrációjáról van szó, amit a rengeteg villanypásztor és a növekvő számú fix kerítés okoz. Ezért véleménye szerint nagy hiba az elejthető szarvasok számának dinamikus növelése.
