A Magyarországra visszatelepült toportyán létszámának a növekedése sokhelyütt sakkban tartja a vadgazdálkodókat, főleg, ahol szakszemélyzet és eszközpark hiányában maximum lassítani tudják a folyamatot. Egész évben vadászható, azonban terítéke – becsült állományával egyetemben – fokozatosan nő.
Legújabb kutatásukban azonban a New Hampshire Egyetem tudósai felfedezni vélik, hogy mi a megoldás a sakálok létszámának hatékony csökkentésére – számolt be a Magyar Mezőgazdaság.
Igaz, a kutatás fókuszában nem a hazánkban honos aranysakál, hanem az észak-amerikai rokona, a kojot (vagy prérifarkas) állt, azonban, lévén ugyanazon rendszertani nemzetség tagjai, van rá esély, hogy az eredmények érvényesek a magyar „csúcsragadozóra” is.
Maga a tanulmány tartalmaz meredek állításokat, például, hogy a kutyaféle ragadozó vadászata rövid távon csökkenti az állományt, de növeli a fiatal egyedek arányát, amik hajlamosabbak a szaporodásra és a migrációra is. Ugyanakkor arra mutat rá az egész kontinensre kiterjedő kutatás, hogy a nagyragadozók, azaz a farkas és a medve visszatelepülésével a táplálékkonkurencia miatt visszaszorulhat a kojotlállomány.
Persze, közel sem biztos, hogy az eredmények ez az egyben ráhúzhatóak az európai rokon populációdinamikájára, viszont egy érdekes kiindulópontot adhat a hazai vadbiológusoknak egy északi-középhegységi állományvizsgálathoz, ahol immár életvitelszerűen élnek farkasok, és a medvék is ide-idetévednek a szomszédos magashegységekből.
Belátva egyébként, hogy a természet az ember előtt önszabályozó módon működött, van rá esély, hogy a farkas hatékonyan szorítsa vissza a terjedő toportyánállományt. Persze ezt befolyásolja, hogy a nagyragadozók által igényelt élőhelytípus hazánk viszonylag kis részét borítja, és a sakál leginkább az alföldi régiókban, az apróvadas területeken jelenti a legnagyobb problémát.
A teljes tanulmány elérhető ITT.
Nyitókép: Barta Gábor
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
