Csőlátás

A régi vicc szerint a makarónit úgy készítik, hogy egy alkalmas méretű lyukat tésztával beburkolnak. A műszaki problémát sarkítva, a golyós puskacső gyártása is hasonló alapelveken nyugszik. A sok műveletből álló gyártás gondos végrehajtásakor dől el, hogy az adott fegyver majdan milyen szórásképet fog produkálni.

A golyós cső huzagolásainak elkészítésére többféle eljárás lehetséges, a legpontosabb és legjobb szórást azok a csövek adják, amelyeknél minden egyes barázdát külön-külön kézzel húznak be a csőbe. Az így készült csövekhez nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek és – nem utolsó sorban az árak miatt – vastag bukszájú megrendelők szükségeltetnek. A kovácsolási eljárással készült csövek pontossága, tartóssága és ára mindenben megfelel a piaci igényeknek. A beérkező nyersanyagnak, ami általában méretre vágott köracél, először az összetételét ellenőrzik, hiszen „a bizalom jó, az ellenőrzés még jobb” – mondotta egykor Vlagyimir Iljics Uljanov.

Miután minden rendben találtatott, a központosságra ügyelve, a köracélba egy jóval a kívánt kaliber mérete feletti lyukat fúrnak. Ezután a furat geometriai tengelyét alapul véve, a köracélt a cső kiinduló méretére esztergálják. Ekkor a nyers csőnek már tökéletesen központosnak kell lennie. A következő műveletben a cső teljes hosszában azonos belső átmérőjének és tükörsima felületének kialakítása hónolással történik. Ezt követi egy alapos purgálás, és minden egyes darab szemrevételezéssel történő ellenőrzése.

A töltényűrt és a huzagolást kialakító tüske

Ezek után kovácsolással alakítják ki a cső belsejében a huzagolást, azaz a barázdákat és oromzatokat. A túlméretes belső átmérőjű, forgatott nyers csövet négy, sugárirányba mozgó „kalapáccsal” vagy inkább pofával percenként nagyjából 1000 ütéssel rákovácsolják a torkolattól a töltényűr felé haladó, a barázdákat a palástján kiemelkedésként kialakított tüskére, amely a cső belsejében kialakítja az adott kalibernek megfelelő optimális menetemelkedésű huzagolást. A kovácsolás okozta anyagtömörödés miatt a puskacső elnyeri végleges hosszát, nagyjából egyharmaddal megnyúlik, és úgy néz ki, mint egy koloniál stílusban készült székláb. A kovácsolt csövek belső méreteit idomszerekkel ellenőrzik, majd valamennyi cső furatát teljes hosszában endoszkóppal megvizsgálják. Végül a cső külső felületét leesztergályozzák, köszörülik, majd homokszórással alakítják ki a manapság kedvelt matt felületét.

Az úgynevezett fehérkész csöveket 130 százalékos túlnyomással „belövik”, s még egyszer ellenőrzik a cső és a töltényűr szabványos méreteit, valamint mérettartását. Ha a vizsgált cső sikerrel teljesítette a procedúrát, akkor jön a gyártási szám beütése

A befejező művelet a barnítás, amely egyben a korrózióvédelmet is szolgálja, és a kész cső már kísértetiesen elkezd  hasonlítani a vadászboltok kirakataiban látható golyóspuskák csöveihez.

Szabó Attila

 

Megjelent a Magyar VADÁSZLAP 2022. januári számában.

Megosztás

További hírek

Vízmegtartás az erdőben a Vérteserdő majki erdészkerületében kialakított kisebb gátakkal

Vízmegtartás az erdőben – így védi az élőhelyeket a Vérteserdő

A vízhiány, a szélsőséges időjárás és az élőhelyek átalakulása egyre komolyabb feladat elé állítja az erdőgazdálkodókat. A Vérteserdő Zrt. a...

Erdészeti szakmai konferencia Sopronban az erdők társadalmi értékéről és jövőjéről

Az erdők értéke jóval több, mint csak kitermelhető faanyag

Az erdők társadalmi értéke messze meghaladja közvetlen gazdasági hasznosításuk értékét, miközben fenntartásuk és közjóléti szolgáltatásaik biztosítása jelentős terhet ró az...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.