December 8-án benyújtották az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának azt a törvénymódosítási javaslatot, mely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv) is érinti. Az Országgyűlés két nappal később 134 igen, 34 nem és 15 tartózkodás mellett el is fogadta a „Az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról” szóló 13053/7 előterjesztést, mely a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik, és a következő vadászati év legelejétől (2026. március 1-én) lép hatályba. (A jogszabályváltozás teljes szövegét a Magyar Közlönyben lehet majd megtekinteni.)
Ami a teljes módosításból többek számára érdekes lehet:
Éjjellátó és hőkamera céltávcsövek innentől kezdve egyéni vadászat során nappal is használhatóak. Ez annak lehet érdekes, akinek van olyan fegyvere, melyre éjjellátó vagy hőkamera céltávcső volt felszerelve, s azt nem tudja – vagy nem akarja – cserélgetni hagyományos optikával a vadászat előtt. Eddig ugyanis ezeket a (továbbra is) tiltott vadászati eszközöket nemhogy használni, de magunknál tartani sem lehetett a csillagászati napnyugtát követő, és napkeltét megelőző vadászaton kívül. Így, ha valaki még nappal iratkozott be, s ült ki mondjuk vadkárelhárításra, tulajdonképpen jogszabályt sértett. A jogalkotó a hasonló problémákat kívánja feloldani ezzel a módosítással. (A témáról a Magyar VADÁSZLAP 2025/júliusi lapszámában jelent meg dr. Faragó István okfejtése.)
A javaslat értelmében a szikaszarvas agancsát, a muflon csigáját és a vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyarát a következő vadászati évtől elegendő a birtokba vételtől vagy elhullott egyed esetén a felleléstől számított 90 napon belül bemutatni a vadászati hatóságnál. Ugyancsak a 90 napos határidő érvényes – a korábbi 30 napos határidő helyett – a borz, a róka és az aranysakál koponyájának bírálatakor is. (A gímszarvas-, dám- és őzagancsokra azonban továbbra is a birtokbavételtől/felleléstől számított 30 napos bemutatási időkorlát vonatkozik!)
A tájegységi fővadászok számára feladataik ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani – hogy ez részleteiben mit takar, és mi tartozik pontosan a hagyományoknak megfelelő egyenruhák körébe, azt a módosítás nem részletezi.
Teljesen új fejezet foglalkozik továbbá a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolításáról. Ez tartalmazza a köz- és állategészségügyi és közbiztonsági veszélyt, illetve munka- és vagyonvédelmi kockázatot jelentő vad befogására/elejtésére vonatkozó protokollt. Eszerint:
a kárt okozó vad elejtéséhez az illetékes rendőrkapitányság tájékoztatása szükséges;
a polgármester tájékoztatni köteles a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot;
az elejtést végzőnek legalább 10 éve vadászjeggyel kell rendelkeznie;
az elejtés – golyós vadászlőfegyver esetén – csak hangtompítóval végezhető, és éjjellátó vagy hőkamera céltávcső is használható hozzá;
kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni;
a kárt okozó befogott vadat a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a vadászati hatóság engedélyével lehet kihelyezni vadászterületen;
a polgármesteri hivatalnak nyilvántartást kell vezetnie és jelentést kell készítenie az elejtésekről és befogásokról.
Az új fejezet nem mást kíván orvosolni, mint az eddig „szürkezónaként” kezelt belterületi vadkárt. Ez már igencsak időszerű volt, ugyanis a belterületen történő elejtésekre nem vonatkozott egységes gyakorlat és szabályozás.
2025. december 4-én, Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudástranszfer Központjában az OMVV, az Agrárminisztérium és a MATE Vadgazdálkodási...
Az előfizetők már megkapták, s immár az újságosstandokra is kikerült, azaz megvásárolható az idén XXXV. évfolyamába lépő Nagyar VADÁSZLAP 2026/januári...
