2025. december 4-én, Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudástranszfer Központjában az OMVV, az Agrárminisztérium és a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete 17 éves az Országos Erdei Szalonka Monitoring Program címmel rendezett szakmai konferenciát. A rendezvény aktualitását a 2009 ősze óta tartó Monitoring Program harmadik ciklusának . lezárulta adta.
Mint ismeretes, az Európai Unió madárvédelmi irányelvei szerint a vándormadarak tavaszi, fészkelési területeikre való vonulásukkor nem vadászhatók. Így került sor az erdei szalonkák hazai, március-áprilisi vadászati idényének 2009-től való felfüggesztésére. Habár az erdei szalonka az EU-ban a vadászható madárfajok közé tartozik, a vadászati érdekképviseletek és a szaktárca abban egyeztek meg, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében – az erdei szalonkák tavaszi húzáson való vadászatának esetleges derogációval való későbbi engedélyezésére gondolva –, nem vezetik be az őszi szalonkavadászati idényt, különös tekintettel az erdeinkben akkor folyó nagyvadvadászatokra. Az is nyilvánvalóvá vált viszont, hogy a tavaszi, derogációs szalonkavadászat engedélyezésére csak egy vadbiológiai kutatóprogram eredményeinek majdani ismeretében kerülhet sor. Ennek keretében az volt a cél, hogy szinkronszámlálással felmérjük a hazánkon átvonuló erdeiszalonka-állományt, majd a mintavételt követő elemzés során megállapíthassuk, hogy a márciusban hozzánk érkező erdei szalonkák milyen nemi aktivitási periódusban vannak, valamint, hogy a véletlenszerű elejtésekben milyen arányban részesülnek a tojók, illetőleg a fiatal, egyéves korosztály. A fentieknek, és más fontos, az európai szalonkaállományra vonatkozó információknak, adatoknak a megismerésére, azok tudományos bizonyítására hozta létre az OMVV – az arra vállalkozó vadgazdálkodókkal közösen – a soproni, majd a gödöllői egyetemek kutatói segítségével az Erdei Szalonka Monitoring Programot.
A konferencia résztvevőit házigazdaként Prof. Dr. Heltai Miklós köszöntötte, átadva az intézmény rektorának, Gyurica Csabának, a rendezvény védnökének üdvözletét.
Ezt követően Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a több mint száz meghívott szinte kivétel nélkül megérkezett, megmutatva, hogy az erdei szalonkák tavaszi vadászata, ha nem is minden magyar vadász szívügye, de jórészüknek igenis fontos. A szalonkamonitoring Közép-Európában egyedül Magyarországon nyújt – kizárólag a programban résztvevőknek –lehetőséget a tavaszi mintavételre. Ami egyben a szalonkavadászati hagyományok megőrzésére és továbbadására is szolgál…
„A vadmadarakra való vadászat korlátai és a derogáció lehetőségei az Európai Unióban, különös tekintettel az erdei szalonka kérdéskörére” címmel Prof. Dr. Csányi Sándor, a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője elevenítette fel az Európai Bíróság elmúlt években szigorodó ítéleteit, melyek a vándormadarak vadászatát érintették. Előadásában a legfontosabb talán egy új szempont előrevetítése volt, ami a jövőben az erdei szalonkák tavaszi vadászatának derogációval való engedélyezését is segítheti. Mégpedig „a szalonkázás mint kulturális örökség” megfogalmazásával, ennek részeként a koherenciával, vagyis a tudás és a készségek átadása közötti összefüggéssel. Külön kiemelte a szalonkázás természetvédelmi jelentőségét is: „A vadászok a természet és az univerzumra vonatkozó tudás hordozói. A magyar monitoring adatok nélkülözhetetlenek a vonuló madarak biológiai tényekre alapozott védelméhez. A kulturális identitás: a szalonkázás a magyar vidéki örökség (rural heritage) elválaszthatatlan része, amely összeköti az embert a természettel, szemben az urbanizált társadalom elidegenedésével.” Hozzátette, „a tavaszi szalonkázás nem csupán rekreáció, hanem egy komplex szellemi kulturális örökség, amely megfelel az UNESCO kritériumainak és amelyek betiltása egy évszázados, természetkímélő tudásrendszer elvesztését jelentené!” Előadásának zárszavaként kijelentette: „el kell érnünk, hogy a tavaszi szalonkavadászat felkerüljön az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára!”
Buzgó József, az OMVV programkoordinátora a monitoring program történetét ismertette. Részletesen kitért az adatok gyűjtésében bekövetkezett változásokra, az elejtett szalonkák méreteinek felvételezésére, a szárnyminták kiértékelésére, az őszi számlálás elhagyására, a genetikai vizsgálatokra is kiterjedő évek eredményeire, valamint a vadászati hatósági határozatok egységesítésére. A programban résztvevő vadgazdálkodási egységek száma 414 és 783 között változott az évek folyamán, míg végül 540 körül stabilizálódott. A megfigyelési standok száma 865 és 1366 között ingadozott. A 16 év során 2010-2025 között mintegy 45 800 szalonkát ejtettek el mintavétel céljából, ami átlagosan évenként 2 850 példány terítékre hozatalát jelenti. Ez utóbbi elenyészőnek tekinthető a hazánkon átvonulók számához, és az Európában őszi-téli idényenként többmilliót kitevő összterítékhez viszonyítva!
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője az államigazgatás szemszögéből értékelte a monitoringprogramot. Hangsúlyozta, a szavahihetőség és a szakmai hitelesség megőrzése érdekében az Agrárminisztériumnak a programról az Európai Bizottság felé készített évenkénti derogációs jelentésének, beszámolójának teljesen korrektnek, pontosnak kell lennie. Ez a záloga annak, hogy a program tovább futhasson, és remélhetőleg elvezessen a derogációs engedéllyel történő tavaszi szalonkavadászatok újbóli bevezethetőségéhez.
Kemenszky Péter a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza arról értekezett, hogyan látják a monitoring programot a megyei koordinátorok. Kiemelte, hogy a megfigyelésekről felvett adatok pontosságának teljesen azonosnak kell lennie a megyei kormányhivataloknak jelentett adatokkal. Ennek a jelentőségét minden, amúgy önkéntes megfigyelőnek át kell éreznie. Köszönetet mondott minden programbeli résztvevőnek – a „szalonkaőrülteknek”, ahogy fogalmazott, – hogy fáradságot, időt, költségeket vállalva szolgálják a magyar szalonkakultusz ügyét!
Feiszt Ottó, az OMVK korábbi elnöke előadásában arra kereste a választ: Mit jelent a monitoring program a szalonkavadászok számára? Először a magyar vadászati klasszikusoktól vett idézetekkel igyekezett alátámasztani, hogy a tavaszi szalonkavadászat mindig is a magyar vadászati hagyományok kiemelt jelentőségű gyöngyszeme volt, amihez érdekes szokások is fűződtek. Az erdők királynője megnevezés pedig az erdei szalonka, mint vadfaj mindenkori kiváltságos, szinte a gímszarvasokéhoz hasonló megbecsülését jelentette, és jelenti. A mai vadászok zöme pedig a vadbiológiai kutatások támogatása és az erdei szalonkák etológiájának jobb megismerése mellett, a jövőbeni tavaszi szalonkázás ismételt bevezetésének reményében, a szalonkakultusz megőrzésének célja érdekében vesz részt a program megvalósításában.
Dr. Schally Gergely a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa és Fluck Dénes, a Vadászati Kulturális Egyesület Szalonka Klubjának elnöke a monitoring program gyakorlati végrehajtásának tapasztalatait foglalta össze. Megállapították, hogy egy-egy tavaszi időszakban a hazánkon átvonuló szalonkák létszáma 200 ezer és 400 ezer példány között változik, aminek fele a márciusi csúcsidőszak 7-10 napján vonul át a Kárpát-medencén. Egy megfigyelés átlaga 0,8 példány, s a mintákban mintegy 80 százalék volt a hímek aránya, illetőleg 53 százalék a fiataloké. Kitértek a tönkrement szárnyminták okozta adati károkra, az elejtett példányok korának elmaradt meghatározására, valamint a szalonkagyűrűzések, főleg a GPS-jeladóval „felszerelt” szalonkák vonulási adatainak megismerésére, programon kívüli fontosságára is.
Végszóként, a nagy érdeklődés mellett zajló előadásokból leszűrhető tapasztalatokat Pechtol János foglalta össze. Köszönetet mondott a program megvalósításában részvevőknek és a színvonalas előadások megtartóinak, majd bejelentette, hogy az OMVV a résztvevő vadgazdálkodókkal, az Agrárminisztérium támogatásával és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve az Erdei Szalonka Monitoring Program folytatásáról döntött!
Feiszt Ottó
Fotó: 123rf
A Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye és az egyik legeredményesebb turisztikai attrakciója. A természetes sóstói tölgyerdő több mint 35...
Kibékíthetetlen ellentét vagy valós érdekütközés? Hiányzó kompromisszumkészség vagy a párbeszéd hiánya? Túltartott nagyvadállomány vagy alacsony tűrőképesség? Kérdések, melyekre nehéz, vagy...
