A német vadászati statisztikák azt mutatják, hogy a gímszarvas elejtések száma egyes területeken csökken, ami komoly szakmai vitákat vált ki a vadgazdálkodásban és természetvédelemben. A trend nemcsak vadászati szempontból érdekes, hanem rávilágít arra is, hogyan változnak a nagyvad-populációk Európában és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a döntéshozóknak és erdőgazdálkodóknak.
Németországban 70 595 gímszarvast ejtettek el a 2024/2025-ös vadászati évben, ami az előző évhez képest 7%-os csökkenést jelent. Ez a legalacsonyabb adat 2011/12-es vadászati év óta, amikor mindössze 67 179 rőtvadat ejtettek el. Ezzel szemben Magyarországon szárnyal a szarvas elejtés és az elmúlt három évben 80 000 példány felett teljesítettünk úgy, hogy nem csökkent a létszám a becslések szerint.
Brandenburg tartományban az utóbbi tíz évben közel 29 %-kal csökkent a gímszarvas elejtési száma: néhány éve még közel 10 000 gímszarvas került terítékre, míg az elmúlt esztendőkben 7 000 alá esett.
A gímszarvas teríték csökkenésének hátterében több tényező is állhat. Egyes térségekben a korábban kifejezetten magas állományszám az elmúlt évtizedben természetes módon és a vadászatnak köszönhetően is csökkent. Emellett azonban a vadászat körülményei is jelentősen változtak: a természeti károk nyomán sok helyen sűrű bozótosok alakultak ki, amelyek megnehezítik a vad mozgását, és a vadászok számára is csökkentik az elejtés esélyét – különösen egyéni vadászat során.
További tényező a farkasok egyre erősebb jelenléte, amely megváltoztatja a vad viselkedését: az állatok óvatosabbá válnak, nagyobb rudlikba tömörülnek, és ritkábban mutatkoznak nyílt területeken, ami szintén megnehezíti a vadászatot.
A magyar gyakorlat azonban teljesen más képet mutat. Talán ennek köszönhető, hogy Magyarország még mindig kedvelt célpontja a német vadászoknak.
Fotó:123rf




