Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2024-ben 118 185 vaddisznó került terítékre, melyből a Dél-Dunántúlon, azaz Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékben 41 232 egyed, mintegy harmada az országos elejtésnek.
Ez a része az országnak már nyolc éve ellenáll az afrikai sertéspestisnek (ASP), azonban az elmúlt hónapokban déli szomszédunktól beszivárgott Baranya megyébe a betegség, ahol már több mint ötven pozitív esetet regisztráltak, egyelőre öt vadászterületen. De milyen következményei lehetnek a kórokozó terjedésének?
Sokan azért tartanak az ASP-től, mert úgy gondolják, hogy az emberre is veszélyes a vírus. Zárjuk is rövidre gyorsan: ez nem igaz! A betegség sokkal inkább gazdasági kárt okoz, és nem is elsődlegesen a vaddisznóra kell gondolnunk, hanem a házi sertés állományokra, hiszen az éves húsfogyasztásunk majdnem fele sertéshús, ami egy magyar emberre vetítve 30 kilogramm körül mozog évente.
Persze számunkra, vadászok számára sokkal fontosabb a vaddisznó, hiszen nemcsak mi, hanem a külföldi bérvadászok is szeretnek rá vadászni, illetve a belőle készült pörkölt vagy sült is sokkal ízletesebb és egészségesebb, mint a házisertésé.
A vaddisznó bérvadászati árai is azt mutatják, hogy a legkedveltebb nagyvadfajunk, mert amíg egy gímszarvastehén elejtési díja 52 000 forint, addig egy koca esetén ez 110 000 forintot tesz ki. (A keresőm a KEFAG Zrt. honlapját dobta fel elsőnek, így abban néztem meg az árakat.) Mindez annak ellenére így alakult, hogy néhány tíz évvel ezelőtt még dúvadnak számított, és „tűzzel-vassal” gyérítették. Ez persze igaz a mai jogszabályi környezetre is…
Tehát, ha egy kicsit is elkezdünk számolni, és csak a vadászati értéket nézzük meg a korábban felsorolt megyék esetén, akkor körülbelül 4,1 milliárd forintról beszélünk úgy, hogy a kanok esetében 14-16 centiméter közötti agyarhosszal számoltam. Erre jön még az értékesített vadhús, mely további mintegy félmilliárd forintot tesz ki.
A 2024-es adatok alapján az egész vadgazdálkodási ágazat 40,5 milliárd forint bevételt ért el, amiből CSAK az említett négy megye vaddisznóállománya biztosította a 10 százalékot. Ez nagyon nagy arány! Tehát, ha tovább terjed a sertéspestis, ekkora bevételtől eshet el a dél-dunántúli régió. Persze ezzel szemben a kiadások is csökkenek valamelyest, de a nyári, holdas vaddisznóvadászat élményét a búzatarlón nem pótolhatja semmi…
Ennek érdekében a megelőzést nem lehet elbagatellizálni, főként a humán vektor jelentőségét, azaz fertőtleníteni, fertőtleníteni, fertőtleníteni – csizmát, ruházatot, gépkocsit –, ugyanis az állategészségügyi szakemberek szerint minden betegség terjesztése esetén az ember a legnagyobb kockázati tényező.
II. Nemzetközi Apróvadas Konferencia Kecskeméten Március 6-án rendezték meg a II. Nemzetközi Apróvadas Konferenciát Kecskeméten, a Neumann János Egyetem Campusának...
Március 28-án megkezdődik Magyarországon a vörös rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált program az...
