Átfogó vizsgálatot indított az angol kormány a mesterségesen tenyésztett és vadászati célból kibocsátott fácánok és foglyok környezeti, állategészségügyi és állatjóléti hatásairól. A kérdés Magyarország számára sem érdektelen, ugyanis hazánkban is évente több százezer fácánt helyeznek ki vadászati célból, a tevékenységre pedig egész vállalkozási kör épül a tenyésztéstől a vadászatszervezésig.
A brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium, a Defra szeptember 4-én indította el hivatalos bizonyítékgyűjtését. A kormány egyelőre nem tett konkrét szabályozási javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a vizsgálat nem előlegezi meg a későbbi döntéseket. A cél annak feltárása, hogy milyen pozitív és negatív következményekkel jár a vadászati célú fácán- és fogolytenyésztés, -kibocsátás és -vadászat.
A vizsgálat többek között a biodiverzitásra, a védett élőhelyekre, a járványügyi kockázatokra, az állatjólétre, valamint a természetes erőforrások használatára is kiterjed. Külön figyelmet fordítanak arra is, milyen körülmények között tenyésztik és tartják a madarakat a kibocsátás előtt. Az angol kormány ugyanakkor azt is elismeri, hogy az apróvadvadászat hosszú ideje része a vidéki életnek, és számos munkahely, vállalkozás és helyi közösség megélhetését támogatja. A Defra ezért külön, független vizsgálatot is készíttet az ágazat gazdasági értékéről.
A kérdés nagyságrendje sem elhanyagolható. Egy korábbi, a Natural England és a British Association for Shooting and Conservation közreműködésével készült szakmai összefoglaló szerint az Egyesült Királyságban évente több tízmillió fácánt és több millió vörös foglyot bocsátanak ki vadászati célból.
Angliában már jelenleg is létezik korlátozás: bizonyos természetvédelmi területeken, illetve azok 500 méteres körzetében fácán és vörös fogoly kibocsátásához engedély szükséges. A mostani vizsgálat azonban ennél jóval szélesebb körben értékeli a teljes ágazat működését.
Magyarországon is komoly gazdasági kérdés
A téma hazai szempontból azért különösen érdekes, mert Magyarországon a fácángazdálkodás jelentős része szintén mesterséges tenyésztésre és vadászati célú kibocsátásra épül. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2025/2026-os adatai szerint országosan közel 500 ezer fácán és 14 ezer fogoly kihelyezése történt meg. A kibocsátás különösen az alföldi apróvadas területeken képvisel jelentős volument.
A fácán azonban nemcsak vadgazdálkodási kérdés. Tenyésztőtelepek, takarmányozással foglalkozó vállalkozások, vadászatra jogosultak, vadászatszervezők, hivatásos vadászok, szálláshelyek és más vidéki szolgáltatók bevétele kapcsolódhat közvetve vagy közvetlenül a fácánvadászatokhoz. Egy jelentősebb szabályozási változás ezért messze túlmutatna magán a vadászaton.
Éppen ezért érdemes figyelni arra, milyen eredménnyel zárul az angliai vizsgálat. A kérdés ugyanis aligha kizárólag brit sajátosság: Európa más országaiban is előbb-utóbb napirendre kerülhet, hogy a nagy volumenű mesterséges vadkibocsátás milyen ökológiai hatásokkal jár, és ezek indokolnak-e további korlátozásokat.
A valódi szakmai kérdés talán nem is az, hogy szükség van-e tenyésztett fácánra, hanem az, hogy milyen mennyiségű és milyen feltételek mellett végzett kibocsátás tekinthető hosszú távon fenntarthatónak úgy, hogy közben a vadgazdálkodási, természetvédelmi és vidékgazdasági érdekek egyaránt érvényesüljenek.
Forrás: Department for Environment, Food & Rural Affairs (Defra), GOV.UK
Fotó:123rf
Egy új brit kutatás érdekes összefüggésre világított rá a nagytestű növényevők, a növényzet és a kullancsok mennyisége között. A dél-angliai...
Átfogó vizsgálatot indított az angol kormány a mesterségesen tenyésztett és vadászati célból kibocsátott fácánok és foglyok környezeti, állategészségügyi és állatjóléti...
