A klímaváltozás, a természetes élőhelyek átalakulása és az emberi tevékenység következtében egyre nagyobb területen jelennek meg olyan fertőző betegségek, amelyek korábban csak bizonyos földrajzi térségekre voltak jellemzők. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) október 9-én kiadott közleményében arra figyelmeztet, hogy a helyzet nemcsak az állattartást és a vadgazdálkodást, hanem az emberi egészséget is érinti.
A WOAH adatai szerint 2023 óta több, rovarok és kullancsok által terjesztett betegség esetében jelentősen emelkedett a bejelentett rendkívüli járványügyi események száma.
A kérődzőket megbetegítő kéknyelv-betegségnél a 2015 és 2022 közötti évi 9,1-es átlag 2023 és 2025 között 38-ra emelkedett. A nyugat-nílusi láznál ugyanez az érték 8-ról 55-re nőtt. Ezek a számok nem a megbetegedett állatok számát mutatják, hanem a nemzetközi rendszerben jelentett járványügyi eseményeket.
A változás hátterében részben a felmelegedés áll. Az enyhébb telek és a megváltozott csapadékviszonyok kedvezhetnek a betegségeket terjesztő szúnyogok, törpeszúnyogok és kullancsok túlélésének, szaporodásának, illetve új területeken történő megtelepedésének.
Az elmúlt években hazánkban is több olyan állatbetegség jelent meg vagy vált ismét jelentőssé, amely komoly állategészségügyi és gazdasági következményekkel járhat.
Az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományt és a házisertéstartást veszélyezteti, a madárinfluenza a vadon élő madarak mellett a baromfiállományokat is érinti. A kéknyelv-betegséget 2025-ben ismét kimutatták Magyarországon, a nyugat-nílusi vírus pedig a madarak mellett lovakat és embereket is megfertőzhet.
A veszettség szintén nem tűnt el teljesen: 2026 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is igazoltak fertőzött rókákat.
Fontos különbség, hogy ezek közül nem minden betegség veszélyes az emberre. Az afrikai sertéspestis és a kéknyelv-betegség például nem okoz emberi megbetegedést, a nyugat-nílusi láz és a veszettség viszont közvetlen közegészségügyi jelentőséggel is bír.
A Föld népességének növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb területeket vonunk emberi használatba. Terjeszkednek a települések, átalakulnak az erdők és a mezőgazdasági területek, miközben az emberek, a háziállatok és a vadon élő állatok közötti találkozások lehetősége is változik.
A természet azonban nem alkalmazkodik korlátlanul az emberi igényekhez. A kórokozók, élősködők és az azokat terjesztő szervezetek ugyanúgy részei az ökológiai rendszereknek, mint a ragadozók vagy a növényevők. Amikor megváltoztatjuk az élőhelyeket és az élőlények közötti kapcsolatokat, ezeknek a szervezeteknek az elterjedését is befolyásoljuk.
Ez nem azt jelenti, hogy a természet tudatosan új betegségekkel próbálná korlátozni az emberiség növekedését. Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberi tevékenység olyan környezeti feltételeket teremthet, amelyek kedveznek bizonyos fertőzések terjedésének.
A WOAH az úgynevezett „Egy egészség” (One Health) megközelítést szorgalmazza, amely az emberek, az állatok és a környezet egészségét egységes rendszerként kezeli.
Ebben a vadgazdálkodásnak is szerepe van. A vadállomány egészségügyi megfigyelése, a beteg vagy elhullott állatok vizsgálata és a fertőzések korai felismerése hozzájárulhat a járványok megelőzéséhez.
A tanulság túlmutat a vadászaton: az ember nem függetlenítheti magát a természeti folyamatoktól. Minél jelentősebben alakítjuk át környezetünket, annál fontosabb megértenünk azokat a biológiai összefüggéseket, amelyek saját egészségünkre és életfeltételeinkre is hatással vannak.
Kép: 123rf.com
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd munkánkat a Magyar VADÁSZLAP Donably felületén!
Támogatásoddal hozzájárulsz ahhoz, hogy továbbra is rendszeresen beszámolhassunk a vadászatot és a természetet érintő legfontosabb eseményekről.
A klímaváltozás, a természetes élőhelyek átalakulása és az emberi tevékenység következtében egyre nagyobb területen jelennek meg olyan fertőző betegségek, amelyek...
Svédországban a jávorszarvas-állomány felmérésének egyik fontos eleme közvetlenül a vadászok megfigyeléseire épül. Az úgynevezett Älgobs rendszerben a vadásztársaságok az első...
