Horvátországban a vadkárok rendezésének új rendszerét fogadta el a parlament. A szabályozás egyik legfontosabb újdonsága, hogy a mezőgazdasági termelők és a vadászatra jogosultak közötti viták rendezésében megyei vadkárfelmérő bizottságok működhetnek közre. Ezekbe a mezőgazdasági és a vadászati érdekképviseletek szakemberei is bekerülhetnek. Magyarországon nincs ilyen bizottsági rendszer, nálunk a jegyző által kirendelt szakértő végzi a hivatalos vadkárfelmérést.
A horvát parlament 2026. október 30-án, 78 igen és 43 nem szavazattal fogadta el a vadászati törvény módosítását. A változtatások egyik célja a mezőgazdasági vadkárok rendezésének egyszerűsítése, valamint a földhasználók és a vadászatra jogosultak közötti viták hatékonyabb kezelése.
Az új szabályozás szerint, ha a vadászatra jogosult nem válaszol a károsult bejelentésére, vagy a felek nem tudnak megállapodni a kártérítés összegéről, a mezőgazdasági termelő az illetékes megyei hatósághoz fordulhat.
Ilyenkor egy megyei vadkárfelmérő bizottság vizsgálhatja meg a káresetet.
A bizottság a kérelem beérkezésétől számított hét napon belül helyszíni szemlét tart, amelyen a károsult és a vadászatra jogosult is részt vehet. Megvizsgálják a kár jellegét, nagyságát és becsült értékét, valamint azt is, hogy a felek milyen vadkármegelőző intézkedéseket tettek.
A bizottság megállapításai a kártérítési egyezség alapjául szolgálhatnak. Amennyiben a felek továbbra sem jutnak megállapodásra, a bírósági jogérvényesítés lehetősége is fennmarad.
A horvát rendszer sajátossága, hogy a vadkár megállapításába több érintett szakmai szervezet képviselői is bevonhatók.
A bizottságot az illetékes megyei hatóság hozza létre. A megyei hatóság képviselői mellett az alábbi szervezetek delegáltjai is részt vehetnek a munkájában:
Fontos, hogy a törvény nem rögzíti a bizottság pontos létszámát, és a felsorolt szakmai szervezetek bevonása lehetőség, nem minden esetben kötelező előírás.
A rendszer lényege tehát az, hogy a károk felmérése ne kizárólag egyetlen szakértő munkájára épüljön, hanem abban a mezőgazdasági és vadgazdálkodási szempontok egyaránt megjelenhessenek.
Magyarországon az 1996. évi LV. törvény szabályozza a vadkárok megelőzését és megtérítését.
A károsultnak a vadkárigényét a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölnie a kárért felelőssel.
Ha a felek öt napon belül nem jutnak egyezségre, a károsult további öt napon belül kérheti az illetékes jegyzőtől a vadkárfelmérési eljárás megindítását.
Ebben az eljárásban a jegyző szakértőt rendel ki, aki felméri a kárt. A szakvélemény alapján a jegyző megkísérli az egyezség létrehozását, sikertelenség esetén pedig a kártérítési igény bírósági úton érvényesíthető.
A két rendszer közötti legfontosabb különbség tehát az, hogy Magyarországon nincs a horváthoz hasonló, megyei szintű, több szakmai szervezet képviselőinek bevonásával működő vadkárfelmérő bizottság.
Nálunk a hivatalos eljárás alapját a kirendelt szakértő kárfelmérése adja, míg Horvátországban egy több szereplő bevonására alkalmas testület vizsgálhatja a vitatott káreseteket.
A horvát törvénymódosítás másik fontos eleme, hogy a gazdálkodó vadkármegelőzési kötelezettségének elmulasztása nem feltétlenül jelenti a teljes kártérítési jogosultság elvesztését.
A károsult mulasztását az egyedi körülmények alapján kell értékelni, és az a kártérítés mértékét befolyásolhatja.
A módosítás a ki nem fizetett kártérítések rendezésére is tartalmaz rendelkezéseket, valamint a vadászati jogosultságra vonatkozó szerződés megszüntetését is lehetővé teheti súlyos szerződésszegés esetén.
A horvát szabályozás azért érdemel figyelmet Magyarországon is, mert a vadkárok megállapítása és megtérítése nálunk is gyakran vezet vitához a mezőgazdasági termelők és a vadászatra jogosultak között.
A horvát példa egy olyan megoldást mutat be, amelyben a vitatott károk felmérésénél intézményes lehetőség nyílik a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási szakmai szempontok együttes megjelenítésére.
Források:
Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Horvátországban a vadkárok rendezésének új rendszerét fogadta el a parlament. A szabályozás egyik legfontosabb újdonsága, hogy a mezőgazdasági termelők és...
Újabb Széchenyi Zsigmond-emlékteremmel gazdagodott Magyarország. A Somogy megyei Buzsákhoz tartozó Csisztapusztán, a Berek Látogatóközpontban nyílt kiállítás a neves vadászíró életének...
