A Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyei állandó otthonadói a barna rétihéjáknak. Legnagyobb sűrűségben Dévaványa térségében költenek, idén itt tizenhat fészket találtunk.
Két hazánkban fészkelő nappali ragadozó madarunk költ talajon vagy talaj-közelben. Egyik, a sekély vizű mocsarakban a barna rétihéja, a másik az e térségben ritka költőfajnak számító hamvas rétihéja.
A barna rétihéja a klasszikus halastavi nádszegélyeken túl, Dévaványa térségében a talajjavítás bányáinak használt anyaggödrök benövényesedett vizes élőhelyeit használja fészkelőhelyként. Ez a terület egyben az Eszterházy Károly Egyetem egy hosszútávú rétihéja kutatási projektjének mintaterülete is.
Ami a faj idei költését illeti, Dévaványa térségében bizonyítottan 16 pár fészkelt. Tavaly ennél kevesebbet, 13 párt regisztráltunk. A fészekaljak nagyobbak voltak az előző évihez képest. A leggyakoribb az 5 tojásos fészek volt, de akadt köztük 6 tojásos is. Néhány fészekalj varjúpredáció miatt még tojásos állapotban megsemmisült. A költés összességében sikeresebb volt, mint az előző évben. Több fióka repült ki, köszönhetően a kedvezőbb táplálkozási lehetőségeknek. Nevezetesen a mezei pocok létszáma (mely a rétihéják egyik legfontosabb zsákmány állata) négy-ötszöröse volt a 2015-ben tapasztaltnak, így a szülőmadarak több táplálékot tudtak zsákmányolni fiókáik számára.
Késő ősszel a barna rétihéják egyedszáma lecsökken, az állomány jelentős része délebbre vonul, hogy a telet Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában töltse. A ma már rendszeresnek mondható enyhe teleken viszont néhány példány át is telel hazánkban.
Forrás: kmnp.hu
Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a...
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
