Magyarországon, ezen belül a Körös-Maros Nemzeti Parkban is az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madár. Színezete azonban olyan sokféle lehet, hogy esetenként még a tapasztaltabb madarászokat is megtévesztheti.
Egerészölyveket minden évszakban láthatunk, ugyanis nemcsak költenek nálunk, hanem a telet is itt töltik, legfeljebb a fiatal példányok mennek kóborolni. A hideg évszakban az állomány jelentősen felszaporodik, mert északról is jönnek hozzánk telelő példányok.
Néhány évtizede az egerészölyv még inkább hegy-és dombvidéki madár volt, mára viszont már a sík vidékeket is belakta. Itt rendszerint fasorokban, kisebb facsoportokban, elhagyott tanyák melletti fákon költ.
A legtöbb egerészölyv tollazatában a sötétbarna szín dominál. Feje, nyaka, háta sötét- és világosbarna mintázott, hasa pedig világosbarna és vajszínű. Ez az átlagos színezet, mely az egerészölyvek mintegy 60-70 százalékára jellemző. Vannak azonban ettől eltérő, jóval világosabb (vajszínű, világosbarna) és sötétebb (mint az étcsokoládé) példányok is. A különbség azonban csak a színezetben mutatkozik meg, a mintázatuk (sávozott farok, világosabb has stb.) azonos. A méretük, mozgásuk, röptük is teljesen ugyanolyan, tehát a gyakorlott madarászok könnyen be tudják azonosítani őket.
Az egerészölyvek most még bőven találnak pockokat a pusztákon. Gyakran láthatjuk őket, amint a nyomvonalas létesítmények (vasutak, országutak) melletti fákon, villanyoszlopokon üldögélve lesnek a zsákmányra. Ez a faj talán azért is ilyen sikeres, mert nem válogat: nemcsak a saját maga által elejtett zsákmányt, hanem az elhullott állatok tetemeit is elfogyasztja.
Forrás: kmnp.hu
Október 3-án megkezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása. A Nébih által koordinált program során...
A vadásztanfolyam az első fontos lépés azok számára, akik Magyarországon vadásszá szeretnének válni. A képzés azonban nem csupán a vadászvizsgára...
