A Hollandiában született nőstény, Phoeby a régóta az állatkertben nevelt hím, Baltazár párja lett. A két panda hamar megtalálta a közös hangot. Ez a szakértők szerint jó jel, mert az európai fajmentő tenyészprogram utódokat remél tőlük.
A pandák sokat pihennek napközben az ágakon, így akik kifejezetten miattuk keresik fel a vadasparkot, azoknak érdemes nyitásra érkezniük, mert akkor kapják meg a reggelijüket, – amely helyben nőtt bambuszhajtást is tartalmaz – és akkor a legaktívabbak – mondta el az MTI-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója.
A vörös panda a Himalájában a 2200-4800 méteres magasság között elterülő, mérsékelt égövi lombhullató és örökzöld erdők lakója. Számuk igencsak megcsappant potenciális élőhelyük csökkenés miatt. A vörös pandákat prémjükért is vadásszák, de díszállatként értékesítik.
A nőstény 134 napig vemhes kicsinyeivel. Napokkal az ellés előtt ágakból, fából és fűből fészket rak egy sziklarepedésbe vagy egy fa odvába. A kicsinyeket az anya neveli, a kölykök először három hónapos korukban hagyják el a fészket.
Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag, vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. Bár fogazatuk és rendszertani besorolásuk alapján a ragadozók (medvefélék) közé tartoznak bogyókat, virágokat és egyéb növényi részeket esznek.
A vad mellső lábán az óriás pandához hasonlóan hat ujj található. A hatodik, megnagyobbodott csuklócsontból kialakult ujj szembefordítható a többivel: a vörös panda ennek segítségével képes kedvenc táplálékát megfogni és letépni.
Forrás: MTI
Újabb jelentős járványügyi fejleményről számolt be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): két, Tatabánya térségében diagnosztikai célból elejtett vaddisznóban igazolták az...
Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a...
