Először mutattak ki műanyag mikroszálakat egy vadfaj ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
„Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó” – mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, és kollégáival meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke vadvilágára.
A kutatók a délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között – írja az Eurekalert tudományos hírportál.
Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett vadnál mutattak ki.
Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál.
„Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása” – mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
„Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében” – fűzte hozzá a szakember.
Forrás: MTI
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
