A mezőgazdasági munkák, kaszálások során évente több ezer őzgida pusztul el. Ezeket a veszteségeket a vadgazdálkodók csökkenteni szeretnék, amit hagyományosan kutyás kereséssel vagy vadriasztó láncokkal lehet megoldani. A Soproni Egyetem szakemberei azonban modern megoldásokat kínálnak a problémára. Az Erdőmérnöki Kar kutatói naprakészen követik a technológiai újdonságokat és azok vadgazdálkodási alkalmazását is vizsgálják. Így tudtak bekapcsolódni többek között a hőkamerával felszerelt drónok segítségével végzett őzgida mentésbe.
A Soproni Egyetem 2018 óta használ hőkamerás drónokat a vadbiológiai kutatásokban. Ebben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet és a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet dolgozik együtt. Az egyetemi oktatók elmondták, a drónos technológia nem csupán a vadmentésben bizonyult hatékonynak, hanem a vadállomány megfigyelésében, a vadszámlálásban, valamint a mezőgazdasági károk felmérésében is új lehetőségeket nyitott.
A drónos hőkamerás megfigyelés egyik legnagyobb előnye, hogy a növényzettel borított területeken is képes észlelni az elrejtőzött gidákat, még mielőtt a kaszálógépek elindulnának, így lehetőség van az állatok biztonságos áthelyezésére
– hangsúlyozta Dr. László Richárd a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense.
A terepi munka azonban nem mentes a kihívásoktól: az időjárási viszonyok, a hőmérséklet-ingadozások és a gyorsan változó mezőgazdasági munkarend nehezítik a mentések pontos időzítését. A bevetésekre legalkalmasabb időszakok a hajnali órák, amikor a hőkülönbség a legnagyobb, mivel ilyenkor a kamerák észlelőképessége a leghatékonyabb.
A technológia alkalmazása ugyan speciális ismereteket igényel, de a Soproni Egyetem oktatási programjaiban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a pilóta nélküli légi járművek kezelése, a távérzékelési módszerek oktatása, valamint a térképészet és képfeldolgozás gyakorlata. – ismertette Dr. Kalmár Sándor.
Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője szerint a jövő a még intelligensebb eszközöké.
Ma már olyan hőkamerák is rendelkezésre állnak, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek automatikusan felismerni az élőlényeket a képeken. Ez nemcsak gyorsítja, hanem pontosítja is a mentési folyamatokat.
– mondta.
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei elkötelezettek a technológiai újítások természetközeli alkalmazása mellett: céljuk, hogy a modern megfigyelőrendszerek – különösen a drónalapú megoldások – még szélesebb körű bevezetésével hosszú távon biztosítsák a vadállomány védelmét, valamint előmozdítsák a mezőgazdasággal való harmonikus együttélést.
A Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye és az egyik legeredményesebb turisztikai attrakciója. A természetes sóstói tölgyerdő több mint 35...
Kibékíthetetlen ellentét vagy valós érdekütközés? Hiányzó kompromisszumkészség vagy a párbeszéd hiánya? Túltartott nagyvadállomány vagy alacsony tűrőképesség? Kérdések, melyekre nehéz, vagy...
