A gímszarvas takarmányozása különösen aszályos időszakokban kerül előtérbe, de nem mindegy, hogy milyen takarmányt juttatunk ki a vad számára. Tíz év adatait elemezték egy friss szerbiai kutatásban. Azt vizsgálták, hogyan hat a természetes táplálék mennyisége és minősége, a kiegészítő takarmányozás, valamint az állománysűrűség a gímszarvas szaporulatára és a bikák trófeaminőségére. Az eredmények egyik legfontosabb tanulsága, hogy önmagában a kihelyezett takarmány mennyisége kevésbé fontos, mint az, hogy mit kap a vad.
A European Journal of Wildlife Research folyóiratban megjelent tanulmány nyolc vajdasági gímszarvas-állomány tízéves adatsorát dolgozta fel. Az egyes területeken az állománysűrűség jelentősen eltért: 1,6 és 14,5 gímszarvas jutott négyzetkilométerenként, az átlag 6,2 példány volt. A vadgazdálkodók közben részletesen dokumentálták a kihelyezett takarmányokat is. Területenként és évenként kevesebb mint 50 tonnától több mint 500 tonnáig terjedt az etetés mennyisége.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye éppen az volt, hogy a takarmány teljes mennyisége önmagában egyik legjobb statisztikai modellben sem mutatott szignifikáns kapcsolatot az állomány teljesítményével. Sokkal inkább a takarmány összetétele számított.
A szaporulat esetében például a takarmányrépa bizonyult érdekesnek: a nőivarú egyedek szaporodási eredményeit vizsgáló 13 modell közül hétben kimutatható kapcsolat volt a répa mennyisége és az egy tehénre jutó szopós, illetve választott borjak aránya között. A kutatók szerint ebben szerepet játszhat a gyökérnövények magas rosttartalma, amely a kérődzőkben javíthatja a fehérje hasznosulását.
Még érdekesebb eredmény született a bikáknál. A csöves kukorica mennyisége negatív kapcsolatot mutatott a trófeás bikák arányával. Minél több csöves kukoricát kaptak az adott állományban, annál kisebb volt az elejtett, jó minőségű trófeát viselő bikák részaránya. Az ezt tartalmazó modellek a trófeaminőség változásának mintegy 32–33 százalékát magyarázták. A kutatók felvetik, hogy a nagy mennyiségű kukorica savasodást okozhat a szarvasfélék emésztőrendszerében, ami közvetve az agancs fejlődésére is hatással lehet.
A vizsgálat azonban talán az aszály szempontjából a legtanulságosabb.
Műholdas vegetációs adatok alapján a kutatók a természetes táplálék mennyiségét és minőségét is vizsgálták. Kiderült, hogy a szaporulat szorosan összefüggött az előző nyár természetes táplálékkínálatával. A jó minőségű trófeát nevelő bikák arányára az előző év, valamint az adott tavasz vegetációjának állapota is hatással volt.
Ez különösen fontos lehet Magyarországon. A HungaroMet mérései szerint 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb volt hazánkban, miközben országos átlagban 2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálnál. A nyár közepén az ország jelentős részén kritikusan szárazzá vált a talaj, és nagy területeken 100–160 milliméter nedvesség hiányzott a felső egy méteres talajrétegből.
A probléma vadgazdálkodási szempontból nem egyszerűen az, hogy kevesebb zöld növényi biomassza terem. A száraz, gyorsan elöregedő növényzet tápértéke is romlik, így éppen abban az időszakban csökkenhet a természetes táplálék minősége, amikor a tehenek következő évi szaporodását meghatározó kondíció kialakul, illetve amikor a bikák szervezete jelentős energiát és ásványi anyagot fordít az agancsfejlesztésre.
A szerbiai kutatás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a kieső természetes táplálékot nem feltétlenül lehet egyszerűen több kukoricával pótolni. A kiegészítő takarmányozás szerepe az egyre forróbb és szárazabb nyarakon várhatóan növekedni fog, de annak összetétele legalább olyan fontos lehet, mint a mennyisége.
A kérdés tehát a jövőben talán már nem az lesz, hogy mennyi takarmányt helyezünk ki a szarvasnak, hanem az, hogy az adott élőhelyen, az adott év időjárási viszonyai között milyen tápanyagból van valóban hiánya.
Forrás: Wisely, S. M. és mtsai: Forage availability and quality of supplemental feeding impact red deer reproduction and trophy value in Serbian red deer, European Journal of Wildlife Research, 2026; HungaroMet.
kép: 123rf.com
Jelentősen romlott az afrikai sertéspestis járványügyi helyzete az európai vaddisznóállományban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb éves jelentése szerint 2025-ben...
A gímszarvas takarmányozása különösen aszályos időszakokban kerül előtérbe, de nem mindegy, hogy milyen takarmányt juttatunk ki a vad számára. Tíz...
