Október 3-án megkezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása. A Nébih által koordinált program során vakcinát tartalmazó csalétkeket juttatnak ki kisrepülőgépekről, miközben az érintett területeken ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el. A védekezés azonban jóval több egyszerű vakcinázási programnál: a rókaállomány szabályozása és a vadászok munkája is része annak a rendszernek, amely évtizedek óta segít kordában tartani a veszettséget Magyarországon.
A Nébih adatai szerint hazánkban mintegy 50 ezer vörös róka él. Európában ez a faj számít a veszettség legfontosabb vadon élő terjesztőjének, ezért a rókaállomány immunizálása kulcsfontosságú. A vakcinázás során olyan csalétkeket szórnak ki, amelyek elfogyasztásával az állatok védettséget szerezhetnek. A korábbi évek tapasztalatai alapján az érintett területeken élő rókák több mint háromnegyede felveszi a vakcinát tartalmazó csalétket.
A veszély ugyanakkor nem múlt el. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022-ben négy, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben pedig két veszettségesetet igazoltak. A fertőzés feltehetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgásával került ismét Magyarországra. 2026-ban eddig két esetet állapítottak meg, ezért a keleti országhatár közelében továbbra is indokolt a fokozott védekezés. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében emiatt dupla csaléteksűrűséggel végzik a vakcinázást.
A rókák veszettség elleni vakcinázása fontos, de a védekezésben a vadászok szerepéről ritkábban esik szó, pedig munkájuk több ponton is kapcsolódik a programhoz. A vakcinázás eredményességét például a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az elejtett állatokból vett minták alapján lehet megállapítani, hogy milyen arányban találkoztak a rókák a kihelyezett csalétekkel és alakult-e ki náluk megfelelő immunitás.
Legalább ilyen fontos a rókaállomány folyamatos szabályozása. A vadászat nélkül a rókák egyedszáma jelentősen magasabb lehetne, ami nemcsak természetvédelmi és vadgazdálkodási, hanem járványügyi szempontból is nagyobb kockázatot jelenthetne. Több róka nagyobb potenciális vírusgazda-állományt és nagyobb területen elvégzendő, illetve intenzívebb védekezési feladatot jelenthet.
Ebből következően az is ésszerű feltételezés, hogy egy lényegesen magasabb rókaállomány megfelelő átoltottságának biztosítása nagyobb mennyiségű csalétket és ezzel magasabb védekezési költséget igényelne. A vadgazdálkodás és az állategészségügyi védekezés tehát ezen a ponton szorosan összekapcsolódik.
A vadászok emellett egész évben jelen vannak a vadászterületeken, így fontos szerepük van a rendellenesen viselkedő, betegnek tűnő vagy elhullott állatok észlelésében és a járványügyi megfigyelésben is.
A veszettség ugyanis nem kizárólag a vadon élő állatok betegsége. A vírus valamennyi emlősre, így a háziállatokra és az emberre is veszélyes. Magyarország kedvező járványügyi helyzete éppen annak köszönhető, hogy több védekezési forma egyszerre működik: a rókák vakcinázása, az állomány szabályozása, a kutyák kötelező oltása, a járványügyi monitoring és a gyanús esetek bejelentése.
A rókavakcinázás ezért jó példája annak is, hogy a vadászat bizonyos esetekben közvetlen társadalmi és állategészségügyi feladatot lát el. A vadászok munkája ebben a rendszerben nem a vakcinázás alternatívája, hanem annak egyik fontos kiegészítője.
Forrás: Nébih
Kép: 123rf.com
Október 3-án megkezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása. A Nébih által koordinált program során...
A vadásztanfolyam az első fontos lépés azok számára, akik Magyarországon vadásszá szeretnének válni. A képzés azonban nem csupán a vadászvizsgára...
