Afrikai sertéspestis – vaddisznó Magyarországon

75 százalékkal nőtt a vaddisznó-ASP kitörések száma Magyarországon

Jelentősen romlott az afrikai sertéspestis járványügyi helyzete az európai vaddisznóállományban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb éves jelentése szerint 2025-ben az Európai Unióban 11 036 ASP-kitörést jelentettek vaddisznókban, ami 44 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 7677 esethez képest. Magyarországon ennél is nagyobb volt az emelkedés: a 2024-es 474-ről 2025-ben 831-re nőtt a bejelentett kitörések száma, ami 75 százalékos növekedést jelent.

Magyarországon az uniós átlagnál is nagyobb volt a növekedés

Az EFSA adatai alapján Magyarországon 2024-ben 474, 2025-ben pedig már 831 vaddisznó-ASP kitörést jelentettek. Ez 357-tel több esetet jelent egyetlen év alatt. A 75 százalékos magyarországi növekedés jóval meghaladja az Európai Unió egészére számított 44 százalékos emelkedést.

A változás azért is figyelemre méltó, mert az EFSA korábbi értékeléseiben még javuló járványügyi tendenciáról számolt be Magyarország esetében. A legújabb adatok alapján azonban ez a folyamat megfordult.

Az EFSA 2025-ben Magyarország mellett Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is jól kimutatható téli csúcsot figyelt meg a vaddisznókban regisztrált ASP-kitörések számában.

Európában 2021 óta nem volt ennyi kitörés

Az Európai Unióban 2025-ben összesen 11 036 vaddisznó-ASP kitörést jelentettek. Ez 2021 óta a legmagasabb érték. A legtöbb esetet Lengyelország jelentette, ahol 3429 kitörést regisztráltak, ezt Németország 2001, majd Lettország 1266 esettel követte.

A növekedés nem egyetlen ország eredménye: az EFSA szerint a 14 érintett uniós tagállam közül 11-ben több vaddisznó-ASP kitörést jelentettek, mint egy évvel korábban.

A járvány földrajzi terjedése sem állt meg. Spanyolországban 31 év után ismét megjelent az afrikai sertéspestis: Katalóniában vaddisznókban mutatták ki a vírust. A genetikai vizsgálatok nem találtak szoros egyezést a jelenleg Európában keringő ismert vírustörzsekkel, és a behurcolás pontos forrását sem sikerült meghatározni.

Az elhullott vaddisznók megtalálása továbbra is kulcskérdés

Az EFSA adatai ismét rámutatnak a passzív járványügyi megfigyelés fontosságára. 2025-ben az uniós országok több mint 618 ezer vaddisznóból származó mintát vizsgáltak meg. A vaddisznókban azonosított ASP-kitörések 73 százalékát passzív megfigyelés segítségével fedezték fel.

Ez elsősorban az elhullott vaddisznók megtalálását, bejelentését, mintavételezését és laboratóriumi vizsgálatát jelenti. Az EFSA ezért továbbra is azt javasolja az érintett tagállamoknak, hogy a járványügyi monitoring során kiemelten kezeljék ezt a módszert.

A magyar vadgazdálkodás számára ennek különös jelentősége van. Az ASP elleni védekezés az elmúlt években jelentős részben a vaddisznóállomány csökkentésére épült, miközben a mostani számok azt mutatják, hogy a járványhelyzet alakulása ennél összetettebb kérdés.

Az állománycsökkentés önmagában nem jelent gyors megoldást

Az európai tapasztalatok alapján az ASP visszaszorítása több egymásra épülő intézkedést igényel. Az állomány szabályozása mellett meghatározó az elhullott egyedek gyors felkutatása és eltávolítása, a mintavételezés, a járványügyi monitoring, a biológiai biztonság és az érintett vadgazdálkodók megfelelő ösztönzése.

Ugyanakkor vannak kedvező példák is. Az EFSA Csehországban és Dél-Olaszország egyes területein eredményes regionális védekezési programokról számolt be, ami azt mutatja, hogy célzott és következetesen végrehajtott intézkedésekkel helyi szinten vissza lehet szorítani a fertőzést.

A magyarországi 75 százalékos és az uniós 44 százalékos növekedés azonban egyértelműen jelzi, hogy az afrikai sertéspestis továbbra sem tekinthető megoldott problémának. Sőt, a 2025-ös adatok alapján a vaddisznóállományban ismét erősödött a járványügyi nyomás.

Forrás: European Food Safety Authority (EFSA): Epidemiological analysis of African swine fever in the European Union during 2025, 2026; valamint az EFSA 2024. évi járványügyi jelentése.

Kép: 123rf.com

Megosztás

További hírek

Afrikai sertéspestis – vaddisznó Magyarországon

75 százalékkal nőtt a vaddisznó-ASP kitörések száma Magyarországon

Jelentősen romlott az afrikai sertéspestis járványügyi helyzete az európai vaddisznóállományban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb éves jelentése szerint 2025-ben...

Legelő gímszarvas természetes élőhelyén

Nem mindegy, mit teszünk az etetőbe – az aszály a szarvasállomány minőségét is veszélyeztetheti

A gímszarvas takarmányozása különösen aszályos időszakokban kerül előtérbe, de nem mindegy, hogy milyen takarmányt juttatunk ki a vad számára. Tíz...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.