A vízhiány, a szélsőséges időjárás és az élőhelyek átalakulása egyre komolyabb feladat elé állítja az erdőgazdálkodókat. A Vérteserdő Zrt. a Vértes és a Gerecse területén vízvisszatartó létesítményekkel, ritka fajok védelmével, az inváziós növények visszaszorításával és az erdőtüzek megelőzésével igyekszik mérsékelni a kedvezőtlen folyamatokat. A beavatkozások a vadgazdálkodás számára is fontosak.
A Vérteserdő Zrt. mintegy 46 200 hektáros működési területén a vízmegtartás az egyik legfontosabb élőhelyvédelmi feladattá vált. A társaság szakemberei a kisebb vízfolyások lassításával, rönk- és rőzsegátak építésével, valamint természetes vízgyűjtő helyek kialakításával igyekeznek megakadályozni, hogy a csapadék gyorsan elhagyja az erdőterületeket.
A Majki erdészkerületben például három hegylábi forrás vizét fogták össze. A meder megtisztításával és három kisebb gát kialakításával a korábbi 2–3 centiméteres vízállást mintegy 40 centiméterre emelték. Ezzel új víznyerő- és dagonyázóhelyet teremtettek a vadon élő állatok számára.
Az ilyen beavatkozások különösen a tartósan száraz időszakokban értékesek, amikor a természetes vízforrások jelentős része elapad.
A Vérteserdő három erdészeti meteorológiai mérőállomást működtet Pusztavámon, Agostyánban és Gánton. A berendezések tízpercenként rögzítik többek között a csapadékot, a hőmérsékletet és a talajnedvességet.
A mérések egyik érdekes tanulsága, hogy Pusztavámon 2023-ban közel 1000 milliméter csapadék hullott, egyes területek mégis aszályosak maradtak. Ennek oka a csapadék egyenetlen időbeli eloszlása volt.
Ez a vadgazdálkodás számára is fontos tapasztalat: a megfelelő vízellátást nem feltétlenül az éves csapadékmennyiség biztosítja, hanem az, hogy a víz mennyi ideig marad elérhető az élőhelyen.
A társaság a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve több ritka növényfaj fennmaradását is segíti. A cifra, más néven medvefül kankalin egyik utolsó helyi állományát például kerítéssel védik a vad rágásától. Hasonló intézkedést alkalmaznak a rendkívül ritka kőhányási berkenye megmaradt egyedeinél.
Az Agostyáni Arborétumban rendszeres madármegfigyelést és odúprogramot működtetnek. A területen eddig 110 madárfaj előfordulását és 71 faj költését igazolták.
A tatai Öreg-tó környezetében mintegy 9,19 hektáron dolgoznak az inváziós növényfajok visszaszorításán és az erdőállomány szerkezetének átalakításán. A cél a tó körüli, hozzávetőleg 150 hektáros zöldterület hosszú távú megőrzése.
A szárazodó erdőkben az erdőtüzek kockázata is növekszik. A Dél-Vértesben ezért tudatos erdőszerkezet-alakítással igyekeznek csökkenteni a tűz kialakulásának és terjedésének veszélyét.
A Vérteserdő példái jól mutatják, hogy az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem feladatai szorosan összekapcsolódnak. A vízmegtartás, az élőhelyek helyreállítása és a veszélyeztetett fajok védelme nem egymástól független tevékenységek, hanem ugyanannak a hosszú távú gazdálkodási szemléletnek a részei.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Fotó: verteserdo.hu
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd munkánkat a Donably felületén!
Támogatásoddal hozzájárulsz ahhoz, hogy továbbra is rendszeresen beszámolhassunk a vadászatot és a természetet érintő legfontosabb eseményekről.
A vízhiány, a szélsőséges időjárás és az élőhelyek átalakulása egyre komolyabb feladat elé állítja az erdőgazdálkodókat. A Vérteserdő Zrt. a...
Az erdők társadalmi értéke messze meghaladja közvetlen gazdasági hasznosításuk értékét, miközben fenntartásuk és közjóléti szolgáltatásaik biztosítása jelentős terhet ró az...
