A mesterségesen nevelt fácánok és foglyok kibocsátása nem kizárólag vadászati célokat szolgálhat. Egy brit kutatóintézet több évtizedes vizsgálatokra épülő jelentése szerint az ehhez kapcsolódó vadgazdálkodási tevékenység számos más vadon élő fajnak is kedvezhet. A megállapítások Magyarországon is figyelmet érdemelnek, ahol az apróvadgazdálkodás jövője és a mezőgazdasági élőhelyek állapota egyaránt fontos szakmai kérdés.
A brit Game & Wildlife Conservation Trust (GWCT) szeptemberben tette közzé Game for Nature című jelentését, amely a mesterségesen nevelt és vadászati célból kibocsátott fácánokhoz, illetve foglyokhoz kapcsolódó élőhelykezelés természetvédelmi hatásait vizsgálja.
A kutatóintézet szerint a vadgazdálkodók nem egyszerűen madarakat helyeznek ki a vadászterületekre. A sikeres gazdálkodáshoz vadföldeket, erdőszegélyeket, cserjesávokat és takarást biztosító élőhelyeket alakítanak ki, téli takarmányozást végeznek, valamint szabályozzák egyes ragadozófajok állományát.
Ezek az intézkedések nemcsak a kibocsátott apróvadnak, hanem más madárfajoknak, rovaroknak és kisebb emlősöknek is kedvezhetnek.
A GWCT által ismertetett egyik vizsgálatban a vadgazdálkodási célú növényállományokban tizenötször annyi lepkét és negyvenszer annyi poszméhet figyeltek meg, mint a szomszédos szántóföldi kultúrákban.
Egy másik kutatásban a téli vadföldeken hektáronként akár százszor annyi énekesmadarat regisztráltak, mint az összehasonlításul szolgáló területeken.
A kutatóintézet Allerton Project nevű mintagazdaságában a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó élőhelykezelés mellett több mint kétszeresére nőtt a fészkelő énekesmadarak száma.
A vizsgálatok szerint a fácángazdálkodást folytató birtokokon a sövények és cserjesávok sűrűsége is nagyobb lehet, a megfelelően kezelt erdőkben pedig több vadon élő madarat és lepkét találtak.
Ezek az eredmények természetesen nem általánosíthatók minden vadászterületre, azonban az apróvadgazdálkodás érdekében végzett élőhelyfejlesztés jelentős természetvédelmi értéket teremthet.
A brit eredményeknek fontos magyar párhuzama is van.
A Soproni Egyetem kutatói a Lajta Project keretében 2012 és 2024 között több mint 24 ezer fácánmegfigyelés alapján vizsgálták a faj élőhelyhasználatát egy intenzíven művelt mezőgazdasági térségben.
Megállapították, hogy a fácán számára a nagy kiterjedésű szántóföldi kultúrák és a felszántott területek általában kedvezőtlen élőhelyek. Ezzel szemben az erdőszegélyek, fasorok, árokpartok, gyomos területek és vadföldek lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak.
Ezek az élőhelyek azonban nemcsak a fácánnak fontosak. A mezőgazdasági táj változatosságának fenntartásával más madárfajok, beporzó rovarok és kisebb gerincesek életfeltételei is javíthatók.
Vagyis a vadgazdálkodási és természetvédelmi célok számos esetben egybeeshetnek.
Magyarországon különösen fontos kérdés a fogoly állományának létszámalakulása.
Az intenzív mezőgazdasági termelés következtében eltűnő mezsgyék, gyomos szegélyek és változatos növényállományok jelentősen csökkentették a faj számára alkalmas élőhelyek kiterjedését.
A mesterségesen nevelt foglyok kibocsátása ezért akkor járhat tartós eredménnyel, ha megfelelő élőhelyfejlesztéssel is együtt jár.
Ezt a szemléletet a hazai szabályozás is tükrözi. A 2025-ben elfogadott jogszabály-módosítás a foglyot az apróvadgazdálkodás és a természetvédelem szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű fajként kezeli, és ösztönzi a zárttéri tartásból származó egyedek kihelyezését.
A kibocsátás azonban önmagában nem helyettesítheti a természetes állomány fennmaradásához szükséges élőhelyek megőrzését.
A brit jelentés nem hallgatja el a mesterséges apróvadkibocsátás lehetséges kedvezőtlen hatásait sem.
A nagy egyedsűrűség, különösen a kibocsátóhelyek és etetők közvetlen környezetében, terhelheti az élőhelyeket és befolyásolhatja egyes gerinctelen fajok állományát.
A természetvédelmi előnyök ezért elsősorban a megfelelően megtervezett, szakszerűen végrehajtott gazdálkodás mellett érvényesülhetnek.
A legfontosabb tanulság mégis egyértelmű: a mesterséges apróvadneveléshez kapcsolódó vadgazdálkodás természetvédelmi jelentőségét nem lehet pusztán a kibocsátott és elejtett madarak számával megítélni.
Ha a vadászati hasznosítás érdekében a gazdálkodó hosszú távon fenntartja a mezőgazdasági táj változatosságát, élőhelyeket fejleszt és táplálékforrásokat biztosít, annak előnyeiből számos más faj is részesülhet.
A brit kutatások ezért Magyarországon is fontos szakmai üzenetet hordoznak: a jól végzett apróvadgazdálkodás nem ellentéte a természetvédelemnek, hanem annak egyik gyakorlati eszköze is lehet.
Kép:123rf.com
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd munkánkat a Donably felületén!
Támogatásoddal hozzájárulsz ahhoz, hogy továbbra is rendszeresen beszámolhassunk a vadászatot és a természetet érintő legfontosabb eseményekről.
A mesterségesen nevelt fácánok és foglyok kibocsátása nem kizárólag vadászati célokat szolgálhat. Egy brit kutatóintézet több évtizedes vizsgálatokra épülő jelentése...
November 2. és 8. között ismét megrendezik az Európai Vadhúshetet, amelynek célja a vadhús fogyasztásának és kedvező táplálkozási tulajdonságainak népszerűsítése....
