Ideiglenesen felfüggesztette kilenc vadászható madárfaj vadászatát a Madridi Legfelsőbb Bíróság a 2026/2027-es vadászati idényben. A döntés mögött azonban nem egyszerűen természetvédelmi és vadászati érdekek ütközése áll: a vita egyik központi kérdése az, hogy milyen állományadatok alapján lehet egy faj vadászati hasznosítását fenntarthatónak tekinteni.
A bíróság október 6-án hozott ideiglenes intézkedést a SEO/BirdLife természetvédelmi szervezet keresete nyomán. A határozat október 8-tól érvényes, és mindaddig hatályban marad, amíg az ügyben ítélet nem születik, vagy a bíróság vissza nem vonja a felfüggesztést.
Az intézkedés az erdei szalonkát, fürjet, kék galambot, szőlőrigót, fenyőrigót, kormos varjút, szirti galambot, vörös foglyot és szarkát érinti. A Madridi Autonóm Közösség hivatalos tájékoztatása szerint a tiltás nem vonatkozik az engedélyezett kibocsátásos vadászatokra, illetve a kereskedelmi vadászterületeken kizárólag az előzetesen kibocsátott madarak elejtésére.
A SEO/BirdLife érvelésének egyik legfontosabb eleme, hogy több érintett faj állománya országos szinten csökken.
A szervezet adatai szerint a fürj költőállománya Spanyolországban 1998 óta összesen mintegy 60 százalékkal, a vörös fogolyé pedig közel 58 százalékkal csökkent.
A természetvédelmi szervezet ugyanakkor nem csupán az állománycsökkenésre hivatkozik. Álláspontjuk szerint Madrid térségében a kilenc faj egyikénél sem áll rendelkezésre olyan kellően friss és visszakövethető regionális értékelés, amely egyértelműen összekapcsolná az aktuális állománynagyságot az engedélyezett teríték nagyságával.
A SEO/BirdLife szerint további probléma, hogy ezeknél a fajoknál nincs általános regionális terítékkorlát, hét faj esetében pedig napi vadászonkénti kvótát sem állapítottak meg.
A döntést azonban vitatja a Fundación Artemisan, amely október 9-én bejelentette, hogy be kíván kapcsolódni a bírósági eljárásba.
A vadgazdálkodással és alkalmazott ökológiai kutatásokkal foglalkozó alapítvány szerint az elmúlt években jelentős mennyiségű tudományos adat gyűlt össze éppen a vitatott fajokról.
Hivatkoznak többek között az Observatorio Cinegético vadállomány-monitoring rendszerre, a fürjállomány vizsgálatára létrehozott Coturnix projektre, valamint a rigók állományát követő Proyecto Zorzales programra.
Ezeknek külön érdekessége, hogy az adatgyűjtésben több ezer vadász vesz részt.
Az Artemisan szerint egyes érintett fajoknál a rendelkezésre álló monitoringadatok stabil, sőt bizonyos esetekben kedvező állománytrendeket mutatnak. A szervezet azt is állítja, hogy Madridban regionális felmérések is rendelkezésre állnak, amelyeket a bírósági eljárás során be kívánnak mutatni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a madridi bíróság nem tiltotta be a vadászatot Madridban.
A döntés kizárólag kilenc madárfajt érint, és jelenleg ideiglenes intézkedésről van szó. A végleges ítélet során a bíróságnak éppen azt kell mérlegelnie, hogy a vadászati idény elrendelését megfelelő tudományos és szakmai adatok támasztották-e alá. A vita tehát könnyen leegyszerűsíthető lenne arra, hogy az egyik oldal vadászatot szeretne, a másik pedig tiltást. Valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.
Milyen adat szükséges ahhoz, hogy bizonyítható legyen egy vadfaj fenntartható hasznosítása?
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága a magyar vadgazdálkodás számára is az lehet, hogy az állományfelmérés jelentősége messze túlmutat az éves elejtési tervek elkészítésén.
A vadászok által gyűjtött terepi megfigyelések, terítékadatok és hosszú távú monitoringprogramok később akár annak bizonyítékává is válhatnak, hogy egy adott faj hasznosítása fenntartható.
Ha viszont nincsenek megfelelő mennyiségű, egységes módszertannal gyűjtött és tudományosan értékelhető adatok, egy vadászati szabályozás jogi szempontból is könnyebben támadhatóvá válhat.
A spanyol példa ezért nem feltétlenül azt mutatja, hogy a vadászat és a természetvédelem között kibékíthetetlen ellentét lenne.
Sokkal inkább azt, hogy a modern vadgazdálkodás egyik legfontosabb alapja az ellenőrizhető, hosszú távon gyűjtött adat.
A madridi ügy végleges kimenetele még nem ismert. Az azonban már most látszik, hogy a döntésben nemcsak természetvédelmi és vadászati érvek, hanem egymással versengő monitoringrendszerek eredményei is szerepet fognak játszani.
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!
Ideiglenesen felfüggesztette kilenc vadászható madárfaj vadászatát a Madridi Legfelsőbb Bíróság a 2026/2027-es vadászati idényben. A döntés mögött azonban nem egyszerűen...
November 3-án új elnököt választ az Országos Magyar Vadászkamara. A leendő vezetőnek azonban nem csupán egy szervezet irányítását kell átvennie....
