Ausztriában több mint 50 százalékkal nőtt a vaddisznóteríték a 2025/2026-os vadászati évben. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert az ország továbbra is mentes az afrikai sertéspestistől, ugyanakkor már évekkel ezelőtt programot indítottak a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére. Magyarországon eközben több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre. De vajon mennyire hasonlítható össze a két ország vaddisznó-gazdálkodása?
Jelentősen emelkedett az osztrák vaddisznóteríték
A Statistik Austria októberben közzétett adatai szerint a 2025/2026-os vadászati évben összesen 690 500 vadat ejtettek el Ausztriában, ami 4,8 százalékkal kevesebb az előző időszakhoz képest.
A vaddisznó esetében azonban egészen más tendencia figyelhető meg: az elejtett példányok száma 51,2 százalékkal, 43 900-ra emelkedett.
A növekedés jelentős, különösen annak fényében, hogy Ausztriában az afrikai sertéspestis eddig nem jelent meg sem a házisertés-, sem a vaddisznóállományban.
Magyarországon több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) adatai szerint Magyarországon a 2025/2026-os vadászati évben 150 615 vaddisznót ejtettek el, ami 27,4 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
A magyar teríték tehát több mint háromszorosa az osztráknak.
A két ország területe viszonylag hasonló: Magyarország 93 ezer, Ausztria közel 84 ezer négyzetkilométer. Területegységre vetítve hazánkban mintegy 1,62, Ausztriában pedig 0,52 vaddisznó került terítékre négyzetkilométerenként.
Ezek a számok azonban nem jelentik azt, hogy Magyarországon háromszor annyi vaddisznó élne.
Eltérő domborzat, eltérő élőhelyi feltételek
Az összehasonlításnál alapvető szempont a két ország természeti adottságainak különbsége.
Ausztria területének jelentős részét az Alpok magashegységi régiói foglalják el, amelyek egy része a vaddisznó számára kevésbé kedvező élőhely. Magyarországon ezzel szemben nagyobb arányban találhatók sík- és dombvidéki, mezőgazdasági területekkel mozaikos erdők, amelyek megfelelő táplálékot és búvóhelyet biztosíthatnak a faj számára.
A vaddisznó elterjedését és állománysűrűségét az éghajlat, a táplálékkínálat, az erdősültség, a mezőgazdasági művelés és a vadászati nyomás egyaránt befolyásolja.
Ráadásul Ausztriában tartományonként eltérő vadászati szabályozás érvényesül, és a statisztikában szereplő vadászati évek időhatára sem minden tartományban azonos.
Mindezek miatt a két ország országos terítékadataiból nem lehet közvetlen következtetést levonni a vaddisznóállományok nagyságára vagy a vadgazdálkodás eredményességére.
Ausztria még az ASP megjelenése előtt csökkentené a vaddisznóállomány sűrűségét
A két ország közötti egyik legfontosabb különbség a járványügyi helyzet.
Miközben Magyarországon az afrikai sertéspestis évek óta jelen van a vaddisznóállományban, Ausztria továbbra is ASP-mentes.
Az osztrák állategészségügyi hatóságok ugyanakkor magasnak értékelik a vírus behurcolásának kockázatát. A betegség több szomszédos országban, köztük Magyarországon, Szlovákiában, Németországban és Olaszországban is jelen van.
Ausztria ezért a 2023–2028-as időszakra országos vaddisznóállomány-kezelési cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek egyik célja a vaddisznósűrűség csökkentése.
Ez arra utal, hogy az osztrák vadgazdálkodásban a járvány megelőzésének is fontos szerepe van.
Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatokból nem állapítható meg, hogy a 2025/2026-os teríték 51,2 százalékos növekedése milyen mértékben vezethető vissza a tudatosan fokozott vadászati nyomásra. Ebben a vaddisznóállomány természetes változása és az élőhelyi tényezők is szerepet játszhattak.
Van-e Ausztriában állománybecslés?
A magyar OVA-adatok egyik fontos eleme, hogy az éves teríték mellett a vadászatra jogosultak tavaszi állománybecsléseit is összesítik.
A 2025-ös magyar becsült vaddisznóállomány 43 193 példány volt, míg 2026 tavaszára 44 614 egyedet jelentettek. Mindez annak ellenére történt, hogy a köztes vadászati évben több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre.
Az adatok természetesen nem értelmezhetők egyszerű állománymérlegként, hiszen a vaddisznó szaporodóképessége jelentős, és a becslések bizonytalansága is számottevő lehet.
Az osztrák országos vadászati statisztika ugyanakkor elsősorban a terítékadatokat, a vadelhullásokat és a vadászati engedélyek számát tartalmazza. A magyar OVA becsléseivel közvetlenül összevethető országos vaddisznó-létszámadat nem szerepel az áttekintett kiadványban.
Így egyelőre nem állapítható meg, hogy a két ország becsült vaddisznóállománya között mekkora a különbség.
Az osztrák teríték jelentős növekedése mindenesetre azt mutatja, hogy nyugati szomszédunknál is egyre nagyobb figyelem irányul a vaddisznóállomány kezelésére.
Források:
- Statistik Austria – Jagdstatistik 2025/2026
- Osztrák szövetségi állategészségügyi tájékoztatás – ASP
- Osztrák tájékoztatás vadászoknak – ASP és vaddisznókezelés
- Országos Vadgazdálkodási Adattár
Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodás szakmai kérdéseinek bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!



