Vaddisznó természetes élőhelyén – a magyar és osztrák vaddisznóteríték összehasonlítása 2025/2026-ban

Háromszor annyi vaddisznót ejtettek el Magyarországon, mint Ausztriában

Ausztriában több mint 50 százalékkal nőtt a vaddisznóteríték a 2025/2026-os vadászati évben. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert az ország továbbra is mentes az afrikai sertéspestistől, ugyanakkor már évekkel ezelőtt programot indítottak a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére. Magyarországon eközben több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre. De vajon mennyire hasonlítható össze a két ország vaddisznó-gazdálkodása?

Jelentősen emelkedett az osztrák vaddisznóteríték

A Statistik Austria októberben közzétett adatai szerint a 2025/2026-os vadászati évben összesen 690 500 vadat ejtettek el Ausztriában, ami 4,8 százalékkal kevesebb az előző időszakhoz képest.

A vaddisznó esetében azonban egészen más tendencia figyelhető meg: az elejtett példányok száma 51,2 százalékkal, 43 900-ra emelkedett.

A növekedés jelentős, különösen annak fényében, hogy Ausztriában az afrikai sertéspestis eddig nem jelent meg sem a házisertés-, sem a vaddisznóállományban.

Magyarországon több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) adatai szerint Magyarországon a 2025/2026-os vadászati évben 150 615 vaddisznót ejtettek el, ami 27,4 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest.

A magyar teríték tehát több mint háromszorosa az osztráknak.

A két ország területe viszonylag hasonló: Magyarország 93 ezer, Ausztria közel 84 ezer négyzetkilométer. Területegységre vetítve hazánkban mintegy 1,62, Ausztriában pedig 0,52 vaddisznó került terítékre négyzetkilométerenként.

Ezek a számok azonban nem jelentik azt, hogy Magyarországon háromszor annyi vaddisznó élne.

Eltérő domborzat, eltérő élőhelyi feltételek

Az összehasonlításnál alapvető szempont a két ország természeti adottságainak különbsége.

Ausztria területének jelentős részét az Alpok magashegységi régiói foglalják el, amelyek egy része a vaddisznó számára kevésbé kedvező élőhely. Magyarországon ezzel szemben nagyobb arányban találhatók sík- és dombvidéki, mezőgazdasági területekkel mozaikos erdők, amelyek megfelelő táplálékot és búvóhelyet biztosíthatnak a faj számára.

A vaddisznó elterjedését és állománysűrűségét az éghajlat, a táplálékkínálat, az erdősültség, a mezőgazdasági művelés és a vadászati nyomás egyaránt befolyásolja.

Ráadásul Ausztriában tartományonként eltérő vadászati szabályozás érvényesül, és a statisztikában szereplő vadászati évek időhatára sem minden tartományban azonos.

Mindezek miatt a két ország országos terítékadataiból nem lehet közvetlen következtetést levonni a vaddisznóállományok nagyságára vagy a vadgazdálkodás eredményességére.

Ausztria még az ASP megjelenése előtt csökkentené a vaddisznóállomány sűrűségét

A két ország közötti egyik legfontosabb különbség a járványügyi helyzet.

Miközben Magyarországon az afrikai sertéspestis évek óta jelen van a vaddisznóállományban, Ausztria továbbra is ASP-mentes.

Az osztrák állategészségügyi hatóságok ugyanakkor magasnak értékelik a vírus behurcolásának kockázatát. A betegség több szomszédos országban, köztük Magyarországon, Szlovákiában, Németországban és Olaszországban is jelen van.

Ausztria ezért a 2023–2028-as időszakra országos vaddisznóállomány-kezelési cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek egyik célja a vaddisznósűrűség csökkentése.

Ez arra utal, hogy az osztrák vadgazdálkodásban a járvány megelőzésének is fontos szerepe van.

Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatokból nem állapítható meg, hogy a 2025/2026-os teríték 51,2 százalékos növekedése milyen mértékben vezethető vissza a tudatosan fokozott vadászati nyomásra. Ebben a vaddisznóállomány természetes változása és az élőhelyi tényezők is szerepet játszhattak.

Van-e Ausztriában állománybecslés?

A magyar OVA-adatok egyik fontos eleme, hogy az éves teríték mellett a vadászatra jogosultak tavaszi állománybecsléseit is összesítik.

A 2025-ös magyar becsült vaddisznóállomány 43 193 példány volt, míg 2026 tavaszára 44 614 egyedet jelentettek. Mindez annak ellenére történt, hogy a köztes vadászati évben több mint 150 ezer vaddisznó került terítékre.

Az adatok természetesen nem értelmezhetők egyszerű állománymérlegként, hiszen a vaddisznó szaporodóképessége jelentős, és a becslések bizonytalansága is számottevő lehet.

Az osztrák országos vadászati statisztika ugyanakkor elsősorban a terítékadatokat, a vadelhullásokat és a vadászati engedélyek számát tartalmazza. A magyar OVA becsléseivel közvetlenül összevethető országos vaddisznó-létszámadat nem szerepel az áttekintett kiadványban.

Így egyelőre nem állapítható meg, hogy a két ország becsült vaddisznóállománya között mekkora a különbség.

Az osztrák teríték jelentős növekedése mindenesetre azt mutatja, hogy nyugati szomszédunknál is egyre nagyobb figyelem irányul a vaddisznóállomány kezelésére.

Források:


Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!

Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodás szakmai kérdéseinek bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!

https://www.donably.com/magyar-vadaszlap

Megosztás

További hírek

A Magyar Vadászlap 2026. novemberi lapszámának borítója, muflonkossal.

Vadgazdálkodási viták, különleges trófeák és vadászélmények – megjelent a novemberi Magyar Vadászlap

Milyen irányba változhat a hazai vadgazdálkodás? Valóban túl sok a nagyvad Magyarországon? Világrekord lehet egy Svédországban elejtett őzbak trófeája? A...

Szikes pusztai élőhely a Kiskunságban, a SAFEHAVENLIFE természetvédelmi projekt vizsgálati területe.

A dél-alföldi vadászok és vadgazdálkodók véleményét várják – kérdőíves felmérés indult

A Dél-Alföldön vadászati vagy vadgazdálkodási tevékenységet végzők véleményére is kíváncsiak a SAFEHAVENLIFE természetvédelmi projekt keretében. A kérdőív kitöltése mindössze tíz...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.