Vörös ásóludat figyeltek meg a madarászok a Biharugrai-halastavaknál. Ez a lúdalakúak rendjébe tartozó madár rendkívül ritkán látható térségünkben.
Eurázsia és Észak-Afrika mediterrán, sivatagi és sztyeppi területein él. Legtöbbször rókák vagy borzok által elhagyott földalatti üregekben költ, de előfordul, hogy saját maga ás költőüreget, erre utal a neve is. Fészekalja 8-12 tojásból áll, melyeken mintegy négy hétig kotlik. Néha egészen magas helyeken költ, Tibetben például 4-5 ezer méter magasan is megtelepszik.
Ami a méretét illeti, a tőkés récénél nagyobb, de a nyári lúdnál kisebb. Tollazata testének nagy részén rozsdavörös, fején fahéjszínű. Az ivarérett példányoknál a tojó és a hím jól megkülönböztethető. A hím a nyári időszakban fekete nyakgyűrűt visel és nagyobb, mint a tojó, melynek kontrasztos, fehér arcfoltja van. Túlnyomórészt növényi táplálékot fogyaszt, de nem veti meg a puhatestűeket és a rákokat sem.
Európai állománya a szántóföldi növénytermesztés terjeszkedése miatt nagyon megritkult. Hozzánk legközelebbi állománya Dobrudzsában van, de az is alig néhány párból áll. Magyarországon igen ritkán jelennek meg fiatal, kóborló példányok. A Biharugrai-halastavaknál 2-3 évente látunk egy, esetleg két vörös ásóludat. A most megfigyelt példányt november 20-án látták először a madarászok, s azóta többször is felbukkant. A vadliba csapatokkal együtt mozog, táplálékot keres a környező tarlókon. A korábbi évek tapasztalatai alapján arra számíthatunk, hogy ez a madár sem marad itt sokáig, hamarosan délebbre vonul majd.
A vörös ásólúd Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
A Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye és az egyik legeredményesebb turisztikai attrakciója. A természetes sóstói tölgyerdő több mint 35...
Kibékíthetetlen ellentét vagy valós érdekütközés? Hiányzó kompromisszumkészség vagy a párbeszéd hiánya? Túltartott nagyvadállomány vagy alacsony tűrőképesség? Kérdések, melyekre nehéz, vagy...
