„Veszélyes üzem”

1

Az apróvadvadászati idény közepén, a vaddisznóhajtások és terelések fő időszakában sajnos nem csak a terítéken fekvő vad mennyisége, de a vadászbalesetek száma is gyarapodik. A vadászat veszélyes üzem, akár az autóvezetés. Ebből azonban véleményem szerint nem kell következnie annak, hogy rendszeresen fordulnak elő balesetek. Főleg úgy, hogy a legtöbb esetben nem műszaki hiba miatt történnek a sérülések, hanem az emberi hanyagság, oda nem figyelés, és nem ritkán a kapzsiság következményeként.

A vadásztanfolyamok elméleti és gyakorlati óráin is átveszik részletesen az ide vonatkozó tudnivalókat. A vadászatvezetők az eligazításokon ezerszer elismételik a fegyverkezelésre, töltésre-ürítésre, meg a tilos lőirányokra vonatkozó szabályokat. Mégsem sikerül betartani (betartatni) ezeket, és nem csak a „viszketős ujjú”, kezdőkkel, de olykor az „öregrókákkal” sem. A veszélyes üzem számomra azt jelenti a vadászat esetében, hogy a figyelmem nem lankadhat egy pillanatra sem, mert az eszköz, ami a kezemben van veszélyes. Inkább menjen el az a madár vagy nyúl, távozzék puskaszó nélkül a konda vagy a magányos kan – ha nem érzem biztonságosnak a lövést, nem engedhetem útjára a sörétrajt vagy a lövedéket, mert azt megállítani vagy visszafordítani már nem lehet, ha egyszer rágörbült a mutatóujjunk az elsütő billentyűre, – onnantól a felelősség kizárólag a miénk. A vadásztársak vagy a vadászatvezető jogos figyelmeztetésére, esetleg utóbbi intézkedésére (a megjelentek védelmében) ne felháborodás, hanem a józan mérlegelés és a tanulság levonása legyen az első reakciónk. Nem ér egyetlen fácánkakas, mezei nyúl, netán vaddisznó, de még egy sértődött vendég, esetleg elmaradó bevétel sem annyit, hogy kockáztassunk. Legyen szerényebb a teríték, de annyian álljunk ott, a máglyák fényében, mint ahányan a reggeli eligazításnál…

A vadászatvezetők felelőssége, hogy az engedetlen „sporttársakat” fegyelemre intsék, szükség esetén megróják. Ha baleset történik, őket veszik elő, az ő felelősségüket is vizsgálják. A vadászat résztvevőinek ezért kötelessége a szabályokat betartani, s minden egyes lövés előtt mérlegelni.

Tudom, a láthatósági kalapszalag és a mellény nem óv meg a söréttől, golyótól, de legalább az ezt viselőt nem nézik a sűrűben vadnak és vélhetőleg nem lőnek felé. Természetesen jobb lenne nélkülük részt venni a társas vadászatokon és nem úgy festeni a határban, mint holmi köztisztasági alakulat, de amíg a fegyelem laza, ez a „legjobb” látszatmegoldás. A legfontosabb azonban a higgadtság és a fegyelem! Gondoljunk csak bele, milyen szörnyű érzés lehet azzal a bűntudattal leélni életünk hátralévő részét, hogy a fegyelmezetlenségünk, kapzsiságunk miatt egy embert megsebeztünk, vagy rosszabb esetben elvettük az életét…

rossz_hordmód

dsc02270

Forrás: ZV

Megosztás

1 hozzászólás

  1. Na itt mondom én ” NEM MINDEGY -HOL -MIKOR- ÉS KIVEL VADÁSZOK ” és megint hangsúlyozom ha valaki megszerzi a vadász vizsgát akkor bemegy a redőrségre és ezt az iratot bemútatja majd kapegy papirt amin rálessz irva 2 év múlva jölyön vissza és kap fegy vervásárlási engedélyt, naezt kellene bevezetni MERT AKKOR KÖNYÖRÖGNEK HOGY MIKOR MEGYÜNK VADÁSZNI és akkor ezen 2 éven belűl még olyan dolgokat is tanúl amit az iskolában csak hallot .

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)


*

error: Védett tartalom !!