Jobb, életszerűbb vadászati törvény válthatja az 1996-ost, mely hozzáigazodik az azóta bekövetkezett változásokhoz – jelentette ki Papp Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezetének titkára, amikor a készülő új szabályozásról kérdeztük. Úgy véli, a tervezet a szakmai szempontok fokozottabb érvényesítésével a vadállomány érdekét szolgálja. Elmondta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az érintett szervezetekkel (vadász- és agrárkamara, erdészetek, stb.) három éves egyeztetést folytatott, az ő javaslataik fellelhetők a törvény koncepciójában. Várhatóan ősszel fogadja el a parlament és januártól lép életbe, ami azért is fontos, mert 2017 február végén lejár a legutóbbi 10 éves vadgazdálkodási üzemterv, és a következő már az új szabályok szerint készülhet, mégpedig várhatóan 20 évre. A 20 éves tervezési ciklust egyebek mellett az indokolja, hogy a nagyvadállományok, főleg a gímszarvas élettartama jóval meghaladja a korábbi tervezési szakok időtartamát – magyarázta a kamarai titkár.
– Az új törvény meghagyja a vadat állami tulajdonban, és a vadászati jog a földtulajdonost illeti meg továbbra is; ugyanakkor pontosítja, az ágazat egyes szereplőinek milyen kötelezettségei vannak. Igyekszik formálni a közvéleményt, de a szakma szemléletét is úgy, hogy mindenki elfogadja: a vad a természet része, s jelenléte elkerülhetetlenül bizonyos károkozással jár. Ennek kapcsán egy minimumot is meghatároz, mely szerint a vadkár egy néhány százalékát nem kell megtéríteni – fejtette ki Papp Zoltán, ezzel elérkezve a tervezett szabályozás egyik legfontosabb eleméhez, a vadkárok rendezéséhez.
– Erre vonatkozóan sokkal egyértelműbbek lesznek a kötelezettségek és a felelősségek, továbbá a kár értékének felmérése is megbízhatóbb alapokra kerül azzal, hogy elkészül egy vadkár-felmérési protokoll, ami objektívebb szempontok alapján határozza meg a kár mértékét, kevesebb vitára okot adóan – hangsúlyozza a szakember.
A készülő törvény – új elemként – az eltérő sajátosságok (elsősorban a vadállomány összetétele) alapján 50 tájegységre osztja az ország vadászterületét, ezen egységeken belül pedig az azokra vonatkozó vadgazdálkodási tervek készülnek. Papp Zoltán megjegyezte, míg korábban jellemzően jól elkülöníthető nagyvadas és apróvadas területek voltak, előbbi állatok elszaporodásával ez a különbség az utóbbi másfél-két évtizedben alapvetően megváltozott. Főként a vaddisznó és a gímszarvas hódított új területeket, a leendő szabályozásban ezeknek a fajoknak az állománycsökkentése is kiemelt célként szerepel. Ami ugyanis örvendetes lehet a vadászoknak, nem az a gazdáknak: a károkozás mostanra jelentősen megnőtt, azt mindenképpen mérsékelni kell.
A tájegységi vadgazdálkodás szükségszerűségét példával illusztrálva Papp Zoltán kiemelte, hogy a gúthi dámállomány nemzetközileg is elismert genetikai értéket képvisel, ami ennek megfelelő kezelést kíván!
Forrás: haon.hu
