Az erdőgazdálkodásban a termőhely beható ismerete alapvető fontosságú. Mivel az erdészeknek akár több száz évvel előre kell tervezniük, nem mindegy, hogy az adott erdőterület milyen fafajok megtartására alkalmas, hogy hova milyen fát ültetnek, ráadásul a klímaváltozás kihívásait is szem előtt kell tartaniuk. A Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetén erre a célra speciális talajlaboratóriumot hoztak létre.
A Pilisi Parkerdő Zrt talajlaboratóriuma a társaság két szakembere, Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, és Limp Tibor, a Bajnai Erdészet műszaki vezetője szakmai vezényletével, 2009-ben kezdte meg működését. A laboratórium létrehozásának gondolata abból a felismerésből fakadt, hogy fenntartható, az őshonos faállományok nevelését, a biodiverzitást és a vadállományt – vagyis az erdei ökoszisztéma egészét – szem előtt tartó erdőgazdálkodást nem lehet a termőhely és talajviszonyok részletes ismerete nélkül hatékonyan és gazdaságosan működtetni.
Az erdőtelepítésnél, már a kezdet kezdetén fényt kell deríteni a talaj viszonyaira: fajtájára (pl. agyag, homok vagy vályog), termőképességére, fizikai és kémiai adottságaira, vízellátottságára, mésztartalmára. Az erdőgazdálkodási munkálatok (pl. fafajok kiválasztása, erdőtelepítés vagy -felújítás) során így nem csak hibákat lehet megelőzni, de komoly összegeket is meg lehet takarítani.
A Pilisi Parkerdő talajlaboratóriumában folyó vizsgálatok ebből fakadóan mindenekelőtt gyakorlati céllal zajlanak, hiszen hatályos jogszabály is előírja meghatározott esetekben az erdészeti termőhelyek PH, humusz-, só- és mésztartalom vizsgálatát. Másfelől a szakembereknek a jelen kihívásain túl elemezniük kell a termőhelyi tényezők változásának várható tendenciáit, a meglévő, jó termőhelyi adottságok megőrzésének lehetőségeit és az erdei ökoszisztémában végbemenő folyamatokat. Erdeinkben minden kapcsolatban áll mindennel, így a talaj minősége nemcsak a fa-, hanem a vadállományra is közvetlen hatást gyakorolhat: például a talajból és a növényzet összetételéből levezethető, hogy egy adott területen milyen súlyú agancsok képződhetnek, mivel egy jó adottságú szarvaspopulációhoz a változatos élőhely és a megfelelő vízellátás mellett a talaj összetétele is kulcsfontosságú.
Az erdőkben zajló, belső folyamatok szabályozásán kívül az erdészeknek azonban a megváltozó ökológiai feltételekkel, a klímaváltozás hatásaival is meg kell birkózniuk. A talajlaboratóriumnak köszönhetően lehetőség nyílik például szárazságtűrő fajok megfelelő helyre történő betelepítésére, amelyek a megváltozott klimatikus, víz- és talajviszonyokat is nagyobb mértékben tudják hasznosítani. Vagyis ezáltal életképesebb és fenntarthatóbb erdők jönnek létre, melyek jobban ellenállnak például az aszályos időszakoknak. A Pilisi Parkerdő Zrt. speciális laboratóriuma így vált a fenntartható erdőgazdálkodásért folytatott törekvés egy újabb fontos állomásává, mely szakmai tevékenység a Parkerdő határain is átnyúlik. A laboratórium éves megbízásainak ugyanis mindössze csak 30%-a köthető közvetlenül a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodói tevékenységéhez, a fennálló 70% külső megbízók, szomszédos erdőgazdaságok és magán erdőgazdálkodók szakmai munkáját segíti.
A Pilisi Parkerdő célja és kiemelt törekvése, hogy a laboratórium által fémjelzett, progresszív szemléletet szakirányítási segédlettel minél több helyre el tudja juttatni.
Forrás: forestpress.hu
A német vadászati statisztikák azt mutatják, hogy a gímszarvas elejtések száma egyes területeken csökken, ami komoly szakmai vitákat vált ki...
