fbpx

A magyar agár a jövő kapujában

0

A FeHoVa vadászati kiállítás utolsó napján, 2016. február 21-én a Magyar Agár Hagyományőrség rendezésében érdekfeszítő előadássorozaton vehettek részt az agarászat iránt érdeklődők. Célkeresztben nemzeti kincsünk, a magyar agár állt. Ősi vadászkutya fajtánk a tavaly elfogadott vadászati törvény kapcsán került a figyelem középpontjába, mikor hosszú idő után végre újra engedélyezték az agárral történő vadászatot hazánkban.

Ez mondhatni, kötelező lépés volt, hiszen a magyar agár, mint őshonos kutyafajta megőrzése nemzeti feladat lett. Mint a későbbiekből kiderül, ez a lehetőség tennivalók egész sorát zúdította a fajta iránt elkötelezett kutyások nyakába. Ennek egyik lépése volt a magyar agár tudományos vizsgálatát bemutató konferencia.

Elsőként Bárány Annamária, a Magyar Nemzeti Múzeum archeozoológusa beszélt arról, hogy a történeti állattan módszereivel hogyan lehet következtetni egy kutyaféle eredetére a megtalált csontjai alapján. Az így megtalált, agárhoz hasonló, sebességre szelektált ősi vadászkutyák anatómiai jellegzetességei, esetleg a belőlük kivonható genetikai állomány segíthet rekonstruálni az ősi agarakat. Ez pedig kulcskérdés lehet a fajta jövőjében.

Schütz Sarolta, az Akhal-teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének tenyésztésvezetője a mitokondriális DNS vizsgálatok szerepéről tartott előadást. A módszer alkalmas a fajták közötti rokonság fokának meghatározására. Így elérhető alkalmas módszer az ősi agarakkal legközelebbi rokon populációk felkutatására és azok kiválasztására a tenyésztésbe vonáshoz.

Kusza Szilviától, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársától megtudtuk, hogy egy ilyen vizsgálat egyedenként hozzávetőlegesen tízezer forintba kerül, ami egy származási lap kiállításának a fele.

agar_3

Az eddig elhangzott előadások során felmerült kérdések előhoztak több, az agarászatot érintő problémát, amelyek jelenleg megoldásra várnak. Az első és talán legfontosabb az, hogy mi is a magyar agár? Ez a kérdés elég triviálisnak tűnik, de az érveket és ellenérveket hallva valóban szükség lenne ennek tisztázására. Jelenleg ugyanis egy nemzetközi szervezet küllemi bírálata alapján mondja ki egy hazai fajtagondozó szervezet egy kutyáról, hogy az magyar agár-e vagy sem. De a jelenlévő szakemberek többsége, köztük Ujhelyi Tamás és Petz Ágnes is kiemelték, a magyar agarat funkciójában kell megítélni, az agarászatra való alkalmassága (is) mondja meg az ebről, hogy egyáltalán az ősi fajtánkról beszélünk-e? Amennyiben egy látszólag magyar agár nem képes ellátni a vadászat során azokat a feladatokat, melyekre évezredekkel ezelőtt kitenyésztették, akkor nem szabad tenyésztésbe vonni.

A konferencia első felében hallottak talán megoldást nyújthatnak, hiszen ősi sírokban talált, agárként azonosított kutyaleletek rendelkezésre állnak. A későbbiekben szükségesnek ítélt genetikai vizsgálatokra a módszer és a szakmai háttér, az együttműködési hajlandóság is adott. Petz Ágnes rámutatott arra is, hogy a nemrégen elfogadott vadászati törvény kínálta lehetőség mérföldkő, hiszen kipróbálható az agarak munkaképessége és vadászatra való alkalmassága. Ez pedig visszacsatolás lehet a tenyésztésre kiválasztott populációkban.

agar_9

Ujhelyi Tamás, a Magyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesület képviseletében vállalta, hogy amint sikerül konszenzusra jutni a főbb kérdésekben, az Egyesület a fajta érdekeit tovább fogja erősíteni, mint ahogy eddig is ezen dolgoztak.

További igényként merült fel Keresztes János, az Országos Agarász Egyesület elnökétől, hogy ne lehessen megkülönböztetni show- és munka vonalú kutyákat, csak a munka vonalú legyen elfogadható. Ez a gondolat nagyon is érthető. A manapság oly népszerű, kiállításokra „gyártott” ebeknek nincs helyük egy olyan munkakutya fajta jelenében, ahol a fajtát alapjaiban határozza meg (elméletileg) az agarászatra való alkalmasság. Kérdés, hogy ha ezt a képességet figyelmen kívül hagyjuk, az agár egyáltalán agár marad-e?

agar_5

Schultz András, a Magyar Versenyagár Egyesület elnöke felajánlotta együttműködését egy olyan teljesítményvizsgálati rendszer kialakításában, amihez az egyesületük által fenntartott versenypályákat igénybe tudják venni a későbbiekben az érdeklődők. A jelenlévők egy része úgy gondolta, a vadászkutyák alkalmasságát vadászat során szabad csak eldönteni, a fajta szelekciójára a vadászati alkalmasság nyomása nehezedjen. Mindezt a munkát olyan versenybírók végezzék, akik a remélhetőleg elindításra kerülő agarász versenybírói tanfolyamon erre felhatalmazást kapnak.

A kialakuló szakmai vitának számos nézőpontja hangzott el. Sajnos, nem jelent meg mindenki azok közül, akik hatással vannak vagy lehetnek a magyar agár jövőjére. A jelenlévők sem értettek egyet, sokszor még a legalapvetőbb fogalmakban vagy jövőbeli teendőkben sem. De a fajta iránti aggodalom, a magyar agár szeretete és az iránta való gondoskodás igénye megkérdőjelezhetetlen.

Az út még kérdéses. De Petz Ágnes szavain érdemes elgondolkoznunk! Felhívta minden jelenlévő figyelmét arra, hogy a 2015. novemberében elfogadott törvény hosszú idő óta a legnagyobb lehetőség a fajtának arra, hogy végre a munkaképesség szelektálhassa azt tovább. Ezzel a lehetőséggel mindenképpen élni kell. Bízva a fajta klubok és egyesületek közös munkájában, az agárhoz, agarászathoz értők gondoskodó hozzájárulásában, kívánunk ehhez a munkához sok sikert!

Forrás: erdo-mezo.hu

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*