Már Sopronban is rág a hód

Harminc éve még ritkaságnak számított, ha valaki a hódrágás nyomaival találkozott az Alpokalján. Jelenleg a térségben ötszáz család is élhet.

Ma már szinte nincs olyan hazai vízfolyás, ahol ne élne hód. Pedig ez a majd harminckilós, akár 120-130 centiméterre is megnövő rágcsálófaj a XIX. század végén még a kipusztulás szélén állt. Az egyre szaporodó hódok a lakott területeket is megtalálták.

Fertőszentmiklós térségében, az Ikva mentén, a fertői nádasok fákkal szegélyzett részén, sőt, még Sopronban a Fűzfa soron is észleltek rágásnyomokkal.

Az állatot napközben nehéz észrevenni, ugyanis éjszakai életmódot folytat. Ám a tíz-tizenöt méter magas, emberderék nagyságú átmérőjű megrágott és kidöntött fák árulkodók lehetnek.

A hód a jelenlegi szabályozás szerint védett állat, így nem is vadászható. A védettség feloldásáról, vagy más megnyugtató megoldásról, már évek óta szakmai vita és egyeztetések folynak. Mivel nincs természetes ellensége, így gyakorlatilag háborítatlanul élhet.

Valamikor a hód húsát fogyasztották, sőt böjti eledelként a katolikus egyház is engedte, mivel különös, pikkelyes farka miatt „halnak” számított. Ma ez már nincs így. A hódok által okozott károk megtérítése sincs rendezve. Az erdő-, földtulajdonosnak magának kell viselnie a kidöntött fák okozta veszteségeket. Az állat azzal is kárt okoz a patakok, folyók mentén, hogy a kidöntött fákkal eltorlaszolja a víz útját, s egy árvíz esetén gátolja a gyors lefolyást.

Nem mindenki tudja, hogy a hód a fát csak megrágja, de nem eszi meg. Ugyanolyan legelő életmódot folytat, mint a nyúl, vagy az őz. Tavasztól őszig a zöld növényzetet fogyasztja, télen a kérget és a nem megfásodott hajtásokat eszi meg. A hazai szakirodalom egyelőre nem tud választ adni arra, hogy mikor éri el maximumát a populáció.

A felmérések szerint Nyugat Európában, Szerbiában, Romániában ugyancsak túlszaporodott a hód. Új életteret esetleg a Balti államokban találhat.

A Kisalföldön mintegy 500 családot figyeltek meg.

hod_2

hod_1

Forrás: kisalfold.hu / P. Horváth László

Megosztás

További hírek

Mi vár az európai vadgazdálkodásra és vadászatra 2026 második felében?

Az idei év első fele mozgalmasan alakult az európai vadgazdálkodás és vadászat szempontjából. Brüsszelben több olyan egyeztetés zajlott, amelyek hosszú...

Nem minden hús egyforma – miben más a vadhús?

Miközben a közbeszédben egyre többet hallunk a bioélelmiszerekről, a szabadtartásról és az állatjólétről, meglepően kevés szó esik arról, hogy a...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.