Tovább csökken mezőgazdasági területeink madárvilága

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja elkészítette két élőhelytípus leggyakoribb hazai madárfajai állományváltozásának elemzését az 1999-2015 közötti 17 évre visszatekintve. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált 22 erdei faj állománya növekvő, addig a mezőgazdasági területeken élő 16 faj csökkenő tendenciát mutat. Utóbbiaknál a legerősebb csökkenés a hosszú távú vonulókat jellemzi.

A kutatás arra figyelmeztet, hogy Magyarország sem kerülte el a nagyüzemi mezőgazdaság globálisan megfigyelhető élőhely átalakításának negatív hatását, ami nálunk a 2004-es európai uniós csatlakozásunkat követően erősödött fel. Az adatok alapján az agrárélőhelyekhez kötődően vizsgált fajok többségét 2005-ig állandó állományadatok jellemezték, az ezt követő tíz évben viszont ezek csökkenő tendenciát mutatnak, 2010-2012 közötti legalacsonyabb értékekkel. Az európai uniós állománytrendekhez hasonlóan a mezőgazdasági területek fogyatkozó madárfajai közül a legjelentősebb csökkenést hazánkban is a hosszú távú, azaz a Szaharától délre vonuló fajok mutatták. Ennek oka, hogy ezekre nem csak az európai, de a közel-keleti és afrikai élőhelyromlás, plusz a klímaváltozás negatív hatásai együttesen és olyan erővel hatnak, amit a fogyatkozó fészkelőpárok már nem tudnak ellensúlyozni.

Mire jó az agrártámogatási rendszer?

Az olyan eltűnőben lévő madárfajok azonosítása, mint amilyen például a 78%-os (!) állománycsökkenést elszenvedő réti tücsökmadár, azért is fontos, mert ezek a bioindikátor állatok az élőhelyük nagykövet fajaiként segítenek megfoghatóvá és a lakosság felé is kommunikálhatóvá tenni a kedvezőtlen környezeti folyamatokat. Azokat a negatív változásokat, amik – többek között – a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik a mi életminőségünket is. Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrártámogatási rendszer (akg) által érintett hazai mezőgazdasági területeken a madárállományok csökkenése kisebb mértékű. Azaz az akg természetkímélő gazdálkodási elvárásai (pl.: kaszálatlan mezsgyeszegélyek meghagyása, madárbarát kaszálás, méhlegelő-szegélyek telepítése, odútelepítés, rovartelelő bakhátak és ízeltlábú búvóhelyek kialakítása) pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére. Ebből az is következik, hogy az akg zöldítési követelményeinek rendszerét fent kell tartani, sőt, bővíteni is érdemes.

Háttér

Az MME Közép-Kelet-Európában elsőként kezdte meg egy, a nemzetközi tudományos irányelveket szem előtt tartó általános madármonitoring-rendszer kidolgozását 1998-ban. Ennek egyik alapelemét a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) képezi, ami 1999 óta szolgáltat reprezentatív adatokat Magyarország főbb élőhelytípusairól. Az MMM programba 1999-2015 között 1300 önkéntes felmérő jelentkezett, és 1204 db 2,5×2,5 km-es UTM négyzetben (az ország területét felosztó négyzethálós mintavételi beosztás) végzett tavaszi felmérést. Az vizsgálat által érintett madárfajok az alábbiak voltak (rendszertani sorrendben):

Erdei területeken élők: rövidkarmú fakusz, meggyvágó, kék galamb, nagy fakopáncs, közép fakopáncs, kis fakopáncs, fekete harkály, vörösbegy, örvös légykapó, erdei pinty, szajkó, erdei pacsirta, fenyvescinege, kék cinege, barátcinege, csilpcsalpfüzike, sisegő füzike, erdei szürkebegy, csuszka, ökörszem, rövidkarmú fakusz

Mezőgazdasági területeken élők: vörös vércse, fogoly, fürj, bíbic, gyurgyalag, búbospacsirta, mezei pacsirta, parlagi pityer, sárga billegető, réti tücsökmadár, karvalyposzáta, mezei poszáta, tövisszúró gébics, kis őrgébics, seregély, sordély

Az adatok elemzése során az MME kutatói az egyes fajok állományváltozásának vizsgálata mellett, az egyes élőhelytípusok leggyakoribb madárfajainál tapasztalt változások mértani átlaga alapján kiszámítják az élőhelyre jellemző állományváltozás-indexet. A mezőgazdasági területeken élő fajok esetében ez az FBI (Farmland Bird Index) szám jelez csökkenést, míg az erdei fajoknál a WBI (Woodland Bird Index) értéke növekedést jelez az elmúlt 17 év tekintetében.

Forrás: greenfo.hu / Orbán Zoltán – MME szóvivő