Bármilyen hihetetlennek is tűnik, sokunk szeretett Egon bácsija, minden idők egyik legismertebb magyar ornitológusa, a Kossuth-díjjal kitüntetett szakíró tegnap töltötte be 85. életévét.
Egyaránt maradandót alkotott a tudományos munkáival, az ismeretterjesztő cikkeivel és a gyermekeknek írt könyveivel. A baglyok táplálkozás-vizsgálatával megalapozta a magyarországi kisemlőstérképezést, a Madártani Intézetben hosszú ideig koordinálta a hazai madárgyűrűzést, tevékeny részt vállalt a Magyar Madártani Egyesület szervezésében, ő szerkesztette a Madártani Tájékoztató című szakmai kiadványt és alapító-főszerkesztője volt a Madártávlat magazinnak.
A fáradhatatlan szerző napjainkban is aktív munkát végez, rendszeresen publikál a TermészetBúvár és a Madártávlat folyóiratokban, előadásokat tart, évről évre újabb könyveket jelentet meg. Schmidt Egonnak ezúton is boldog születésnapot, valamint madártani élményekben és könyvekben gazdag újabb alkotó éveket kívánunk! – csatlakozva az MME-hez.
Kossuth-díjat ér a madárvédelem
2009 március 15-én a Magyar Köztársaság elnöke Kossuth-díjat adományozott SCHMIDT EGON írónak a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett alkotómunkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként.
„Ez az eredmény nem születhetett volna meg jó családi háttér nélkül: feleségem mindig mellettem állt, és megértéssel támogatta a munkámat” – hangsúlyozta. Schmidt Egont elmondása szerint kora gyermekkorától vonzotta az élővilág: „Amióta totyogni tudok, mindig érdekeltek a madarak, de tulajdonképpen az egész természet. Éppúgy szeretem a virágokat, a növényeket és az egyéb állatokat is” – jegyezte meg, hozzátéve, Nemszeretem állatok című kötete békákról, kígyókról, egerekről, denevérekről, azaz éppen olyan állatokról szól, amelyektől általában borzongani, undorodni szoktak.
„Tisztelem az öreg fákat is, mindig megállok egy-egy öreg, görcsös tölgy előtt. Gyermekkoromban, a harmincas években csak a téli nedvkeringési szünetben lehetett fát vágni, ma azonban szól a Stihl-fűrész, ha az ember májusban-júniusban, a legnagyobb szaporodási időszakban kimegy az erdőbe. A fákkal együtt rengeteg fészek, madártojás is elpusztul, így nem csupán az erdőt írtjuk, hanem saját magunknak is ártunk. A főváros „tüdejében”, a Budai-hegységben is állandóan vágják a fákat” – hívta fel a figyelmet a környezetkárosításra.
Mint Schmidt Egon elmondta, mindig is szeretett írni, fiatalkora óta madártani naplót vezet, melynek kötetei már „hegynyi magasságban” állnak. Ezekben az élménybeszámoló mellett fajfelsorolás áll, így évtizedek múltán is vissza tudja keresni a szükséges adatokat. Maga az író sem tudta megmondani, pontosan hány könyve jelent meg eddig, abban azonban biztos volt, hogy már 60 fölött jár a kötetek száma. „1970-ben adták ki az elsőt művemet Madarakról – mindenkinek címmel. Ez akkor sikerkönyv lett, mert nem létezett más munka a témában, hetek alatt elfogyott az első kiadás” – emlékezett.
Schmidt Egon saját bevallása szerint nagyon szeret a gyerekeknek írni: „Az Új Ember Kiadónál van egy sorozatom, amelyből eddig hét kötet jelent meg és remélem, a Szent István Könyvhétre vagy az Ünnepi Könyvhétre kijön a nyolcadik is. A gyerekkönyveimben nem kitalált figurák szerepelnek, hanem hús-vér állatok, de mivel ezek mégis mesék, ők is beszélnek. Legújabb könyvemnek Manócska a címe, a címbeli főszereplőnek az a feladata, hogy segítsen az állatokon ott, ahol tud. Budai Tibor barátom, kitűnő grafikusművész készítette a kötethez az illusztrációkat” – beszélt munkájáról az író.
Schmidt Egon 1931. június 16-án született Budapesten. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykert, majd a Madártani Intézet munkatársa, 1980-tól az Állatvilág szaklektora. Dolgozott a Magyar Madártani Egyesület alelnökeként is. Számos könyvet írt a természetvédelmi ismeretterjesztés, főként a madárvédelem témakörében, valamint megjelentek vadászkalandjai is.
Forrás: greenfo.hu
