Egyre több ország (mint például Németország vagy Ausztria) érintett az Európában zajló madárinfluenza járványban, köztük Magyarország is. A hazai baromfiállomány védelmének érdekében több drasztikus intézkedés is született a közelmúltban. Például november közepén az országos főállatorvos, Bognár Lajos döntése alapján a NÉBIH Országos Járványvédelmi Központja egyes gazdaságok állományaink felszámolását rendelte el. Ez a döntés a bugaci és a kiskunmajsai kitörési körzeteket érintette, ahol sok egymáshoz közel eső baromfiállomány található. Ezek egy kilóméteres körzetében minden baromfit leöltek, függetlenül attól, hogy az állomány fertőzött volt-e. Mindemellett Bognár Lajos Békés-, Bács-Kiskun- és Csongrád megyékben elrendelte a baromfik zártan tartását, ezzel az intézkedéssel pedig elsősorban a vadon élő madarakkal történő érintkezésnek a lehetőségét akarta minimalizálni.
Mi a helyzet a vadászható madarakkal?
A megbetegedés átterjedhet a vadon élő madarakra is. Leginkább a vízimadarak esetében fordul elő, amelyek között szerepelhetnek a tőkés récék és a különféle vadlibák is. Ezek a szárnyasok a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust, amely esetükben főleg a bélcsatornában szaporodik, így ezek az állatok a bélsarukkal megfertőzik a vizet és az odajáró (főleg vízibaromfi) egyedeket. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig élet- vagyis fertőzőképesek maradnak. A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepe szerepes sajnos igen nagy, amit az is alátámaszt, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan („iparszerű körülmények között”) tartott csirkeállományoké. A vándormadarak az influenzavírusokat akár kontinensek között is képesek terjeszteni. A vírusra érzékenyen reagálhat a fácán, a balkáni gerle és a fürj is.
Üres marad a kassza?
Reméljük, hogy nem, de egy-egy járvány bizony igen nagy bevételkiesést képes okozni a vadásztársaságok kasszájában is, hiszen a külföldi vadászok képesek akár lemondani a már lefoglalt társas vadászatokat. „Jobb esetben” eljönnek, meglövik a tervezett mennyiségű madarat, de a lőtt vad húsát nem viszik magukkal. 2005-ben például a Makó környéki vadásztársaságok nyilatkoztak arról, hogy mennyire érzékenyen érintették őket a madárinfluenzáról szóló híradások. Szabó Mihály elnök, akkor így nyilatkozott a delmagyar.hu-nak: „Nagy volt a bizonytalanság, telefonálgattak haza, végül mind úgy döntöttek, hogy nem nyúlnak a madarakhoz…”
A járvány legérzékenyebben az élelmiszeripart érinti, mert több ország megtiltotta az exportot hazánk érintett részéről, például Ukrajna, Kanada, Szerbia, a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hong-Kong és Szingapúr.
Mi is az a madárinfluenza?
A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. Egy erősen fertőző, gyorsan és tömegesen terjedő, vírus által okozott betegség, amely általában lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi panaszokkal (erős köhögéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással) jár. A betegség gyakran emésztőszervi (gyomor- és bélrendszeri) elváltozásokat okoz, kacsákban olykor idegrendszeri panaszok is jelentkeznek. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.
A tünetek
Egy betegség lappangási ideje az állatnak a kórokozóval való fertőződése és az első klinikai tünetek megjelenése között eltelt idő. A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 1-3 nap. A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés alakul ki bennük és sokszor még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elhullanak. A betegségre jellemző légzőszervi tünetek orrfolyásban, kötőhártya-gyulladásban, tüsszögésben, krákogásban és gyakran a szemgödör alatti üregek gyulladásában jelentkeznek. Erősebb megbetegítő képességű vírustörzsek a madarakban vérzéses elváltozásokat is okozhatnak, esetenként a toroktájék és a fejfüggelékek (taréj, lebernyeg) vizenyős duzzanata is megfigyelhető. Az emésztőszervi tünetek elsősorban hasmenésben nyilvánulnak meg. Főleg kacsákban, influenza fertőzés hatására megfigyeltek az idegrendszer betegségére utaló tüneteket is.
Biztonságban vagyunk?!
Általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem ragadnak át az emberre és fordítva sem. Extrém körülmények között, például ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát (is) tartalmazó port, akkor kivételesen előfordulhat az, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza vírusa okoz megbetegedést.
A mostani magyar esetben a H5N8 vírustörzset mutatták ki, amely a baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést viszont nem okozott.
A hazai madárinfluenzával kapcsolatos kitörési pontok, valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen is elérhetők, kattintson értük ide.
Az írás a nebih.hu és a madarinfluenza.bpallatorvos.hu oldalak szakcikkei alapján íródott. Összeállította: KM
A Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye és az egyik legeredményesebb turisztikai attrakciója. A természetes sóstói tölgyerdő több mint 35...
Kibékíthetetlen ellentét vagy valós érdekütközés? Hiányzó kompromisszumkészség vagy a párbeszéd hiánya? Túltartott nagyvadállomány vagy alacsony tűrőképesség? Kérdések, melyekre nehéz, vagy...
