Vadkár miatt védelmi szolgálat létrehozását kezdeményezték a balatoni önkormányzatok

A belterületeken egyre nagyobb számban felbukkanó vad miatt a földművelésügyi miniszterhez fordult levélben a Balatoni Szövetség (BSz), hiánypótló jogalkotást, valamint vadvédelmi szolgálat létrehozását kérték, amelynek a legfontosabb teendője a belterületeken felbukkanó vad befogása, valamint a lakosság tájékoztatása lenne – számolt be Balassa Balázs, a szervezet elnöke, Szigliget független polgármestere az MTI-nek február 22-én.

A balatoni önkormányzatokat tömörítő szövetség elnöke közölte, a napokban továbbították a levelüket Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek. Kifejtette, országos szintű problémáról van szó, amely a kiemelt üdülőkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert vízparti, természet-közeli településekről van szó, ahol a belterületek is kedvező életteret nyújthatnak a vadon élő állatoknak. A lakott területekre bejáró vad az esetenkénti tetemes vadkáron kívül veszélyhelyzeteket teremthet, riadalmat okoz, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthet.

„Mivel a panaszok száma folyamatosan nő, a probléma kezelése nem tűr halasztást” – fogalmazott a BSz elnöke. Megoldást keresve a szervezet szakmai fórumokat szervezett az elmúlt két hónapban a Balaton körül. Meghívták az érintett település vezetőin túl az illetékes hatóságokat, vadásztársaságokat, a vadászkamarát, valamint a témával foglalkozó szakembereket, kutatókat is.

Balassa Balázs elmondta, egyértelművé vált, hogy több mindent lehet tenni a helyzet javításáért, de a legfontosabb lenne a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtése, illetve a belterületeken felbukkanó vad tulajdonviszonyának meghatározása. A jogszabályi gondok közt említette, hogy a polgári törvénykönyv szerint a belterületi vadkár megtérítésére az a vadásztársaság kötelezhető, amelynek a területéről a vad a településre tévedt, ez azonban sokszor nem egyértelmű, és nem bizonyítható.

A lakott területekre tévedt vad kezelése azért is nehézkes, mert a vadászatra jogosultak csak a számukra kijelölt vadászterületen gazdálkodhatnak, amelyeknek nem részei a belterületek, a lakott területeken elejtett, befogott vad elszállítása pedig lopásnak számít.

Veszélyhelyzet kezelésére van lehetőség egyedi elejtési engedélyek kiadására, de BSz állásfoglalása szerint ez túl veszélyes megoldás lakott területeken. Az új szolgálat segítene abban is, hogy a településeken a jövőben csak élve befogás történhessen – jegyezte meg.

A balatoni szervezet a szakmai javaslatokat összegezve meghatározta azt is – egyhangúlag megszavazott elnökségi határozatában –, kinek milyen felelőssége, szerepe van a vad-probléma enyhítésében. Eszerint: a vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük. A vízügy a nádaratás nagyobb területekre történő kiterjesztésével, a vad lakott területen található életterének szűkítésével segíthetnek. A hegyközségeknek az elhanyagolt szőlők tulajdonosait, az önkormányzatoknak – szükség esetén új helyi rendeltek alkotásával – az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területik rendbetételére. A lakossággal, üdülőtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számára – mondta.

A BSz elnöke példákat is említett a polgármesterek visszajelzéseiből. Gyenesdiáson az elmúlt két évben 62 vaddisznót gyűjtöttek be a zagyterekről, Fonyódon az elmúlt másfél évben 20 rókacsapdát helyeztek ki, amivel 46 vadat fogtak be és szállítottak el a vadászok. Balatonőszödön az egyik utcába bejáró szarvas-csapatok okoznak riadalmat és károkat. Révfülöpön 3 őzet, 2 szarvast, 28 vaddisznót gyűjtöttek be az utóbbi időkben. Három dél-nyugat balatoni kistelepülésen a rókák mellett aranysakálok és dolmányos varjak kilövésére is kértek már engedélyt, amelybe a sportvadászok is besegítettek. Örvényesnél a kutyasétáltatás vált veszélyessé bizonyos helyeken a vaddisznók miatt, a közúton járkáló vad pedig járművekben is okozott már kárt. Legjellemzőbb vadkár a konyhakertek, gyepek feltúrása, kerítések megrongálása, gyümölcsösök tönkretétele, a termés elpusztítása, hulladékgyűjtők dézsmálása, rongálása.

Forrás: MTI

Megosztás

További hírek

Állatkerti fajmegőrzés

A Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye és az egyik legeredményesebb turisztikai attrakciója. A természetes sóstói tölgyerdő több mint 35...

A mezőgazda szemével

Kibékíthetetlen ellentét vagy valós érdekütközés? Hiányzó kompromisszumkészség vagy a párbeszéd hiánya? Túltartott nagyvadállomány vagy alacsony tűrőképesség? Kérdések, melyekre nehéz, vagy...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

  • Legutóbbi bejegyzések