A szép őszi idő ellenére már közeledik a tél, deresek a reggelek. A Körös-Maros Nemzeti Park pusztái is lassan átállnak téli „üzemmódra”.
A Csanádi pusztákon már csapatokba verődtek az őzek, s egyre nagyobb számban érkeznek a telelő madárfajok. A folyamatosan nálunk élő madarak a hideg évszaknak megfelelően alakítják át élettevékenységüket. A túzokok a biztos táplálékot adó repceföldekre húzódnak. A puszták felett egyre több kékes rétihéja vadászik jellegzetes, imbolygó repüléssel. Néhány réti fülesbagoly is mutatkozik már, s megjöttek a gatyás ölyvek első hírnökei.
Az érkező daru- és récecsapatokat mindig követi néhány zsákmányra leső sas. Aztán ahogy a récecsapatok elmennek, a sasok is velük tartanak. Van néhány madárfaj, amely még várat magára: a hósármány és a sarkantyús sármány rendszerint csak az igazán kemény hidegben tűnik fel a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin.
Ami a növényvilágot illeti, a gyepek növekedése már megállt, nincsenek komolyabb sarjúnövedékek. Lassan az utolsó fásszárúak, a mezei szilfák is levetik lombjukat, tápanyagkeringésük lelassul, s úgy is marad egészen tavaszig.
Mivel a komolyabb esőzések még váratnak magukra, ezért a Csanádi puszták mocsarai változatlan képet mutatnak, nem töltődtek fel vízzel. Éppen ezért errefelé viszonylag kevés a vadlúd és a daru. Éjszakánként azonban szép számban vonulnak át a területen, erre hangjukból lehet következtetni.
Forrás: KMNP
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
