Állatkerti világtanácskozás Budapesten

Budapesten találkoznak április 30. és május 4. között a világ állatkerti szervezeteinek vezetői.

Az ötnapos világtanácskozás kísérőprogramjai során megismerhetik a budapesti és veszprémi állatkerteket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkot is: Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a szakmai eszmecsere keddi nyitó ülésszakán emlékeztetett arra, hogy a budapesti állatkert nemcsak az általa őrzött állatairól híres, hanem mintegy kéttucatnyi műemlék épületéről is.

A több mint 800 állatfajt bemutató budapesti állatkert évi egymillió látogatójával az ország legnépszerűbb kulturális turisztikai célpontja – mondta. Hozzátette: az 1866-ban alapított intézmény 1991-ben csatlakozott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA), és igen aktív tagja a szervezetnek. Az állatkert jelenlegi legnagyobb épülete a Nagyszikla, ebben alakították ki a Varázshegy elnevezésű programhelyszínt – számolt be Persányi Miklós. Felhívta a figyelmet az Europa Nostra-díjjal is kitüntetett, szecessziós Elefántházra, valamint a Zsiráfházra, a Bölényházra, a Majomházra, a Madárházra és az állatkert főkapujára is.

Az intézmény sikerei közül kiemelte, hogy a világ első három mesterséges megtermékenyítéssel megfogant orrszarvú kölyke Budapesten született, valamint az utóbbi húsz évben egész Európában egyedül itt sikerült wombatot szaporítani. Az állatkert területe a közelmúltban 11-ről 19 hektárra bővült, hogy helyet adjon Európa legnagyobb, 200 millió dolláros állatkerti fejlesztésének. A műemlék állatkert mellett így hamarosan a Holnemvolt Vár, majd 2020-tól a Pannon Park is várja a látogatókat – ismertette a főigazgató.

A Holnemvolt Vár egy 2500 négyzetméteres játszóház lesz, amely játszótereknek, állatsimogatóknak, madárkórháznak is helyet ad. A Pannon Park számos kifutóból és egy központi, fedett parkként szolgáló építményből, úgynevezett biodómból fog állni. A biodóm belsejében bemutatóteret alakítanak ki, amely visszarepíti a látogatót a múltba, amikor a Kárpát-medencében elefántfélék és emberszabású majmok, az itt hullámzó tengerekben pedig cápák éltek – számolt be Persányi Miklós. Thomas Kauffels, az EAZA elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy az állatkertekre egyre nagyobb feladat hárul a saját élőhelyeiken veszélyeztetett fajok megmentésében, ezt a szerepet pedig egymással együttműködve tudják a legjobban betölteni.

Forrás: MTI

Megosztás

További hírek

Az M1-es autópálya sem állította meg az ASP-t – újabb bizonyíték a fokozott védekezés szükségességére

Újabb jelentős járványügyi fejleményről számolt be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): két, Tatabánya térségében diagnosztikai célból elejtett vaddisznóban igazolták az...

Fordulat az ASP hazai történetében: először jelent meg házi sertésállományban Magyarországon

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.