Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a vaddisznóállományt érintő problémaként jelent meg. A mostani eset azonban minden korábbinál egyértelműbbé tette, miért volt létfontosságú a vírus terjedésének lassítása és a szigorú járványvédelmi intézkedések betartása.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2026. június 4-én bejelentette, hogy Magyarországon első alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát házi sertésállományban. A fertőzést egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolták. A hatóság azonnal lezárta a telepet, megkezdte az állomány felszámolását, valamint védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki a további terjedés megakadályozása érdekében.
Évek óta ettől tartott a szakma
Az ASP 2018-as magyarországi megjelenése óta kizárólag csak a vaddisznóállományban volt jelen. A hatóságok, a vadászatra jogosultak és a vadászok közös munkájának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a vírus ne jusson át a házisertés-állományba. Ennek érdekében szigorú mintavételezés, monitoring, állománycsökkentés, valamint járványvédelmi intézkedések sora lépett életbe az érintett területeken.
Még 2026 márciusában is arról szóltak a hatósági tájékoztatások, hogy a betegséget csak vaddisznóban diagnosztizálták az elmúlt években, a házisertés mentes a fertőzéstől. Ez a helyzet most megváltozott.
Miért olyan veszélyes az ASP?
Az ASP emberre nem jelent veszélyt, a sertések számára azonban rendkívül súlyos, elhullással járó vírusos betegség, a fertőzött egyedek között a mortalitás gyakorlatilag 100 százalék. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg sem hatékony vakcina, sem gyógykezelés nem áll rendelkezésre ellene. A fertőzött állományok felszámolása ezért elkerülhetetlen.
A vírus ráadásul rendkívül ellenálló. Hónapokig fertőzőképes maradhat nem megfelelően kezelt sertéshúsban, húskészítményekben vagy állati maradványokban, így a közvetett terjedés kockázata is jelentős.
A vadgazdálkodás szerepe most még inkább felértékelődik
Az elmúlt években sok vita övezte a vaddisznóállomány intenzív szabályozását és az ASP elleni intézkedéseket. A mostani eset ugyanakkor világosan megmutatja, hogy ezek nem szükségtelen kötelezettségek voltak.
A fertőzött vaddisznóállomány folyamatos jelenléte olyan járványügyi kockázatot jelent, amelynek végső következménye éppen az lehet, amit most láthatunk, azaz a vírus megjelenése a házi sertésben.
Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a vaddisznóállományt érintő problémaként jelent meg. A mostani eset azonban minden korábbinál egyértelműbben mutatja meg, miért volt létfontosságú a vírus terjedésének lassítása és a szigorú járványvédelmi intézkedések betartása.
Most a fegyelem a legfontosabb
A Nébih ismételten arra kéri az állattartókat, hogy fokozottan tartsák be a járványvédelmi előírásokat. Kiemelt jelentőségű a telepek izolálása, az idegen személyek és járművek mozgásának korlátozása, a fertőtlenítési szabályok maradéktalan betartása, valamint annak megakadályozása, hogy a házi sertések akár közvetlenül, akár közvetve kapcsolatba kerüljenek vaddisznókkal.
A mostani eset mérföldkő a hazai ASP-helyzet alakulásában. Bár a szakemberek évek óta figyelmeztettek erre a lehetőségre, most először következett be az, amitől minden sertéstartó és állategészségügyi szakember tartott: a vírus elérte a magyarországi sertésállományt. A következő hetek járványügyi intézkedései meghatározóak lesznek abban, hogy sikerül-e megakadályozni a fertőzés további terjedését.
Az ASP elleni védekezés és az új 2026-2031 közötti ASP Akcióterv egyik legfontosabb pillére továbbra is az előírt diagnosztikai kilövési kötelezettségek maradéktalan teljesítése, egyben a vaddisznóállomány folyamatos csökkentése, valamint az elhullott egyedek mielőbbi felkutatása, bejelentése és megsemmisítése.



