A foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben.
Mint írják, a szalamandrát közvetlenül fenyegeti a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta vízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása. Élőhelyeinek szárazodása csökkenti fennmaradásának esélyeit. A tarvágások a kifejlett szalamandrák párás mikroklímájú élőhelyeit számolják fel. A lárvalerakáshoz készülődő, lassú mozgású nőstények tavasszal fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt. Korábban a szalamandrát előszeretettel gyűjtötték terráriumi tartás céljából is, ez manapság már nem jellemző.
A foltos szalamandrára leselkedő legfőbb veszélyt a világszerte több helyen felbukkanó szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans) jelenti, ami a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el Európába. A kórokozó az állatok testfelületén elszaporodva fekélyeket okoz, a bőr hámlásnak indul és az állat rövid időn belül elpusztul.
Bár Magyarországon ez a betegség eddig nem jelent meg, a kórokozó terjedésének megállítása érdekében 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) forgalmazása, tartása és tenyésztése. Ezen fajok 2017 júliusa előtt beszerzett egyedei életük végéig még megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül – hívja fel a figyelmet a közlemény.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya rendkívül fontosnak tartja a kórokozó terjedésének megakadályozását, ezért minden hobbiállattartót arra kér, hogy tartózkodjon a potenciális hordozók tartásától. A gomba víz útján és az állattartáshoz használt segédeszközökön megtelepedve is kijuthat a szabadba, beláthatatlan természeti károkat okozva.
Az Év kétéltűje program keretében az szakosztály 2019-ben az ország több régiójában tervez felméréseket az esetleges gombafertőzés korai észlelése érdekében, valamint szórólappal, poszterrel, vándorkiállítással, kirándulásokkal és iskolai előadásokkal is segíteni akarja a lakosság ismereteinek bővítését a foltos szalamandrára vonatkozóan.
A kampányt az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata támogatja.
Illusztráció
A havasi cincér az év rovara 2019-ben – olvasható a hétfői Népszavában.
A lap a Magyar Természettudományi Múzeum blogján olvasható tájékoztatás alapján arról ír, hogy idén is három rovarfajra lehetett szavazni: a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér volt a jelölt.
A havasi cincér ritka, védett faj, Közép-Európában már sok helyen kipusztult. Magyarországon elsősorban a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, illetve a Dunántúli-dombság bükköseiben fordul elő, de az Északi-középhegység egyes részein is gyakori.
Az Európa egyik legszebb bogarának tartott havasi cincér 1,5-3,8 centiméter hosszú, színe kékesszürke-bársonyfekete.
Illusztráció
A szavazatok száma a sebes pisztrángra leadott több mint kétezer szabálytalan szavazat levonásával is meghaladta a tízezret. A voksok legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%).
A győztes vörösszárnyú keszeg egyike legszebb halainknak. Formás testét ezüstös pikkelyek fedik, alsó úszói pedig, köztük a szárnyai, azaz a mellúszói, általában élénkvörösek – olvasható a Magyar Haltani Társaság közleményében.
Fölfelé nyíló szája elárulja, hogy táplálékát nem a mederfenéken, hanem a magasabb vízrétegekben, olykor a víz felszínén keresi. Kedveli az apróbb gerinctelen állatokat is, de táplálékának nagyobb részét növények, pl. fonalas algák, fiatal hajtások, rügyek, magvak teszik ki. Mindebből következik, hogy kedvelt élőhelyei a sekély, növényzetben gazdag állóvizek, a holtágak és mocsarak, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul.
Magyarországon a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Népszerűségéhez a széles körű elterjedés mellett az is hozzájárul, hogy nagyon sok kezdő horgásznak ez volt az első zsákmánya. Sűrűn irdalva és jól átsütve kitűnő halétel.
Harka Ákos, a társaság elnöke hangoztatta: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára ezúttal is december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk.
Felidézte: a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, míg tavaly a balin érdemelte ki az év hala címet. Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben.
Hangsúlyozta, hogy kezdeményezésük elsődleges célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni az őshonos halakat.
Forrás: MTI
