A Magyar Vadászlap idei negyedik lapszámában ezúttal az őzbakokkal kapcsolatos szakmai kérdéseket járjuk körül. A lapot április 4-től keresse az újságárusoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.
A tartalomból:
– Az 1965-ben, Cseterki Lajos által terítékre hozott legendás martonvásári őzbak elejtésével kapcsolatosan számtalan kétséges információ kering a köztudatban. A tények persze önmagukért beszélnek, a trófea világrekord lett – jelenleg is negyedik a világranglistán –, a maga 766,5 grammos tömegével, 228,68 pontjával, melyet az 1967-es újvidéki nemzetközi bírálaton kapott. Igaz, nem Martonvásáron lőtték… A világrekord bak elejtésének történetéről is olvashatnak az áprilisi számunkba
– Bizonyos állatfajokra jellemző, hogy azok egyedei időszakosan elfoglalnak és szigorúan védelmeznek a vetélytársaikkal szemben egy olyan élőhelyi foltot vagy területrészt, amely biztosítja számukra a szükséges környezeti forrásokat, egyebek mellett elsősorban a táplálékot és a búvóhelyet. Ezeket territóriumnak, magát a viselkedést pedig territorialitásnak nevezzük. A fiatal korosztályból kilépő, azaz a szaporodásban már aktívan részt vevő territóriumgazdáknak, ha már egyszer uralmuk alá vonták az adott körzetet, nincs okuk arra, hogy azt felhagyva elmenjenek onnan, legalábbis, ha az élőhelyi szükségleteiket ki tudják elégíteni a revírben. A hazai vadászható nagyvadfajok közül ez a magatartás az őzekre jellemző…
– Kedves munkavállaló, ha nálam akarsz dolgozni, akkor kérlek hozzál magaddal egy kamiont, egy traktort és egy rendőrautót. Ne ijedj meg! Az üzemanyagot mi biztosítjuk, de mivel a gépjármű a tiéd, a javíttatást, biztosítást, súlyadót sajnos neked kell fizetned. Ja, hogy így nem akarsz nekem dolgozni? Rendkívül sajnálatos! Rengetegen állnak sorban, akkor majd valaki más biztosan kap az alkalmon… Farkas Tibor a hivatásos vadászok életéről szóló rovatának legújabb cikkjében a „meseautókról” ír.
– Szeretném a téma iránt érdeklődőknek összefoglalni közel négy évtizedes, többi között két kiváló vizsla 23 tavaszon keresztüli segítségével szerzett, szalonkahúzáson gyűjtött, mára kellőképpen letisztult tapasztalataimat, melyek talán hozzásegíthetik a monitoringozókat, mintavevőket ahhoz, hogy különleges élményekhez jussanak és eredményesek legyenek. Rácz Fodor Gábor 36 év emlékeit osztja meg az olvasókkal.
– Európa legnagyobb volumenű fegyveres szakmai rendezvénye kétségkívül a nürnbergi Internationale Waffenausstellung, rövidítve IWA. A kiállításra idén március 8-11. között tartottak meg a bajor város vásárközpontjában. A kilenc tematikus pavilonban ezúttal 1622 kiállító mutatta be termékeit. Az 1974 óta minden évben megrendezett eseményre ezúttal 120 országból regisztráltak érdeklődők. Tudósításunkból természetesen nem maradhatnak ki az újdonságok sem.
– Lehet, hogy öregszem. A velem egykorúak körülöttem egyre többször mondogatják a klasszikus mondatot: bezzeg az én időmben! A fizikai kondíciómat tekintve nem gondolom, hogy az aggkor hajnalán tartanék, de azt veszem észre magamon, hogy bizony egyre többet elmélkedem a világ dolgain, és annak fejlődésén…Tőtős Lehet a vadászat eszközeinek fejlődéséről ír.