Vadonvilág

0

Október 10-től a nagyközönség is láthatja a mozikban Lerner János egészestés életrajzi dokumentumfilmjét, a „Vadonvilág – Széchenyi Zsigmond nyomában” című alkotást. A Takarékbank támogatásával készült produkció a magyar vadászati kultúra és vadászirodalom kimagasló alakjáról szól.

A szakmai közönség legelőször szeptember 20-án, a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű szekciójában láthatta a Vadonvilágot, majd az ősbemutatót Budapesten, az Uránia nemzeti Filmszínházban tartották, október 1-jén. A premieren külön köszöntötték „Zsiga gróf” özvegyét, Hertelendy Margitot, Mangi nénit, aki elmondta, mennyire megható, hogy ilyen sokan kíváncsiak erre a rendhagyó stílusú és sajátos műfajú alkotásra. A Vadonvilág nemcsak egyszerűen életrajzi film, hanem az etikai-erkölcsi iránymutatáson túl bemutatja az afrikai szavannai élőhelyen bekövetkezett változások ökológiai hatásait és hátterét, illetőleg a Fekete Kontinens szociográfiai múltja és jelene közötti, megdöbbentő különbségeket.

A film archív fotók és filmfelvételek, illetőleg Széchenyi Zsigmond tizennégy könyvéből összeválogatott idézetek segítségével elkalauzolja a nézőket Sárpentelétől, Indián és Alaszkán keresztül Afrikáig. A vadászíró kalandos pályáját végig követve tökéletesen kiviláglik, mennyi sorfordító állomása és mérföldköve volt az életének, melyek során számos nehézséggel kellett megküzdenie. A viharos történelmi háttér csak tetézte mindezt: világháborúk, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a kitelepítés, a bebörtönzés azonban Széchenyinek sosem szegte kedvét, kitartó elszántsággal járta az útját, melyet a sors reámért. Végig megmaradt embernek, és igaz vadászembernek, még akkor is, amikor számára a meghurcoltatások következtében a vadűzés helyett tényleg csak az erdőzúgás maradt. Hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot, amikor trófeái megsemmisültek, majd amikor a természettudományi múzeum gyűjteménye a tűz martalékává vált. A megpróbáltatások után még egyszer, utoljára visszatért Afrikába, ebből az utazásból írta Denaturált Afrika című vadásznaplóját.

A film készítése során a stáb ennek az 1964-es szafarinak az útvonalát követte végig, a leírások, útijelentések, és főként Mangi néni saját kezű filmfelvételei alapján rekonstruálva a történtket.

Lerner János rendező arról beszélt, hogy bár sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasóközönség ismeri a könyveit, a puskaforgatók pedig a vadászmúltját, de az életéről, sorsának pontos alakulásáról eleddig viszonylag kevés információ került nyilvánosságra.

A film producerei – Vida József, a Takarékbank elnöke és Lajos Tamás – egyaránt meghatározónak nevezte ezt az alkotást, amelyben nemcsak megelevenednek gyermekkori olvasmányélményeik, de lenyűgözi őket a gróf elkötelezett természetszeretete is, melyet mindketten példaértékűnek nevezte, és a produkció küldetésének tartják, hogy ezt a szemléletet mind többen megismerjék, magukénak vallják.

Az október 10-től mozikba kerülő alkotás egy év alatt készült el. A forgatócsoport tizennégy napot töltött el Kenyában. A természet- és vadfelvételek nagy részét a legismertebb nemzeti parkokban rögzítették…

 

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*