fbpx

A nyaralóövezet kínálta lehetőségek

0

Az agrarszektor.hu újabb hírben számolt be arról, hogy a belterületre bemerészkedő, különböző vadászható fajok egyre jobban hozzászoknak az ember közelségéhez, és megtalálják az életterüket a házak között. Ez főleg igaz egy nyaraló övezetre, ami a szezonon kívül (ősztől tavaszig) szinte teljesen bolygatás mentes, szabad terület. Ráadásul gondoljunk csak arra, hogy az elhagyatott telkek is szép számmal kínálnak, sokszor sokkal jobb búvóhelyet, mint a környező mezőgazdasági parcellák és erdei munkáktól hangos erdőfoltok.

Így a Balaton északi és déli partján is egyre “beljebb” merészkedik a vaddisznó, a róka és a sakál. A déli parton az autópálya tereli őket a településekre, míg az északi parton már belterületi vadászat van bizonyos ingatlanokon. – írja a somogyi Sonline.hu-ra hivatkozva az Infostart. Balatonlellén egy fizetett hivatásos vadász tartja rendben a terepet.

A balatonfenyvesi polgármester, Lombár Gábor a teraszáról zavarta el a sakált nemrég. Szerinte az a baj, ami egyébként a lellei helyzetből is következik: lakott területi vadászatra engedélyt szerezni igen nehéz, ráadásul kockázatos is, és az ide vonatkozó jogszabályok ismerete is elengedhetetlen.

Tehát, ha mégis arra jutnának, hogy a rendkívüli helyzet miatt megkapott rendőrségi engedély birtokában fegyverrel lépnek fel a kertekben közveszélyt okozó vaddisznó ellen, akkor beleütköznek abba a jogi problémába, hogy a vadászfegyvert lakott területen a tokból sem lehet kivenni. S ha ettől el is tekintenek, még mindig van egy gyakorlati probléma, hogy a vadászok nem kaptak kiképzést arra, hogyan kell, hogyan lehet ilyen helyzetben fegyvert használni.

„Egy gellert kapott golyó, egy a vad mozgása miatt akaratlanul is megváltoztatott lőirány, de akár egy nem megfelelően meglőtt vad is rendkívül veszélyes lehet. És a felelősség végső soron azé a jószándékú vadászé, aki feladatot vállalt ebben a nem tiszta helyzetben.” – adta hírül korábban a balatontipp.hu, egy, a témával kapcsolatban a Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézetének kutatóival közösen tartott Veszprém megyei polgármesteri fórumon.

Korábban Révfülöpön történt is egy hasonló eset, mely bizonyítja, hogy a dolgok súlyossága valóban nem légből kapott. Kondor Géza, a város polgármestere így emlékezett vissza rá:

„Húsvét előtt néhány nappal egy vaddisznó megellett a belterület közepén. A négy kismalac naponta bővítette a mozgáskörzetét, ment át a szomszédokba. Különösen veszélyessé tette a helyzetet, hogy az ünnep idején a szülőkkel sok gyerek is megjelenik a nyaralókban, és könnyen előfordulhat, hogy egyikük kismalaccal találkozik, aminek az anya nem igazán örülne. A hatósági elképzelés az volt, hogy befogják a disznót és malacait, majd elviszik azokat egy vaddisznó farmra. Az önkormányzatnak ehhez finanszírozott egy állatorvost, aki a kábítólövedékkel elaltatja a disznót. Az elképzelés nagyon jó volt, de az altató lövedék három méter távolságról lepattant az állatról. A vaddisznó felállt és távozott. A malacokat persze elvitték és izgultak, hogyan folytatódik a történet. Amitől féltek, bejött, este visszatért a koca a malacait keresve. Néhány óra alatt sikerült engedélyt szerezni a kilövéshez, kiüríteni a környéket, megszervezni a rendőri biztosítást. Aztán jött a lövés, de nem volt halálos. A megsebzett vaddisznó a kerítéseken áttörve eltűnt a sötétben. Több órán át eredménytelenül keresték. Másnap reggel nyugodtak meg egy kicsit, amikor kiderült, hogy a nádas felé látták rohanni. Azóta nem hallottak róla.”

Talán könnyebb és biztonságosabb megoldást jelenthet a csapdázás, ahol az egyetlen akadályozó tényezőt maga a lakosság jelenti, ugyanis a nem megfelelően tájékoztatott emberek adott esetben „állatvédelem” címszavával szabadon ereszthetik, a nagy nehezen befogott egyedeket.

A helyzet tehát nem egyszerű és több tényezős. Mindenesetre talán első és legfontosabb intézkedés lehetne az elhagyatott telkek felszámolása, melyben az önkormányzat hozhat kedvező döntést. Követendő példa a többi település számára, hogy bizonyos részeken még komoly pénzbírságokat is kiszabnak a felelőtlen tulajdonosokra, ezzel is sarkalva őket a potenciális „búvóhelyek” mielőbbi felszámolására.

Az urbanizálódott vaddisznók mozgásának tanulmányozása céljából 2019-ben a Bakonyerdő Zrt. munkatársai GPS nyomkövető nyakörvet helyeztek el egy befogott egyedre. A megfigyelésből érdekes eredmények születtek. Mi szerint a vaddisznó mozgástere kizárólagosan a belterületre koncentrálódik, ott lakik, táplálkozik, gyakorlatilag ott éli le az életét. Így aztán a szaporulat belterületen nő fel, és lényegében megszokja az ember közelségét.

Persze mint általában mindenről, erről is elmondható, hogy az éremnek két oldala van. Hiszen a vad bár sok esetben anyagi károkat is okoz a településeken, de a lakosság létszáma is folyamatosan növekszik, így a hátárok eltolódása miatt szépen lassan kiszorítjuk őket természetes élőhelyükről. Így felmerül a kérdés, miért lepődünk meg, ha az opportunista fajok új teret hódítanak maguknak, ahol a kommunális hulladéknak köszönhetően a könnyen megszerezhető táplálékforrás is adott?

VL/Bori Bianka

www.balatontipp.hu Herceg Zoltán

www.balatontipp.hu Herceg Zoltán

 

ilovebalaton.hu

ilovebalaton.hu

vaddisznoabalatonban

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*