fbpx

Végveszélyben a jegesmedvék

0

A klímaváltozás hatása egyre inkább érződik a mindennapjainkban is. Gondoljunk csak arra, hogy már július végét írunk és szinte alig akadt napozásra, strandolásra alkalmas időjárás. A borongós, szinte kora őszies hangulatú hétvégék váltak jellemzővé. Azonban az éghajlati viszonyok átrendeződése sokkal súlyosabb problémákat fog eredményezni, különösen a sarkkörök élővilágát tekintve.

Korábban is felhívták már a figyelmet arra a kutatók, hogy a jegesmedvék helyzete mennyire válságos, azt azonban eddig nem láttuk pontosan előre, hogy mennyire is sürgető a probléma. A klímaváltozással foglalkozó, Nature Climate Change nevű folyóirat publikációja meglehetősen aggasztó, ami alapján már a századforduló végére kihalhat az „örök jég birodalmának királya”.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a zsugorodó tengerjég miatt az állatoknak kevesebb alkalmuk jut fókára vadászni. A lesoványodott ragadozók pedig kevesebb eséllyel élik túl a táplálékszegényebb téli időszakot. Steven C. Amstrup, a Nemzetközi Jegesmedve Kutató Szervezet (Polar Bears International) vezetője, így fogalmazott: „A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak. Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad.”

Az Északi-sarkvidék térsége kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, így a jelenlegi tendencia alapján a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben. Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.

Az iparosodás előtti szinthez képest már jelenleg 1 fokos sglobális hőmérséklet-emelkedés is szélsőséges időjárási anomáliákhoz vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig még pusztítóbbá tette a kialakuló szuperviharokat. Azonban a tanulmányok szerint ennek mértéke az évszázad végére elérheti az átlagos 3,3 celsius fokot. Ha sikerülne az emberiségnek lassítani a felmelegedést, és a még mindig magas 2,4 celsius-fokos hőmérsékleten stabilizálni azt, a kutatók szerint késleltetni lehetne a jegesmedvék kihalását. Sajnos a folyamatot, és így a fajt hosszútávon megmenteni már nem igen lehet, hiszen a ragadozók nem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve él a vadonban, a faj sebezhető természetvédelmi besorolása azonban nem tükrözi igazán a medvék aggasztó helyzetét.

Érdekes megjegyezni, hogy a ragadozók megóvása érdekében még egy nemzetközi világnapot is életre hívtak. Február 27. a Nemzetközi Jegesmedve nap, melynek célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a kihalófélben lévő fajra. Bolygónkon sajnos hetente, sokszor meglehet még felfedezetlen faj tűnik el teljesen a föld színéről. Legutóbb például egy trópusi vidékeken élő gyomorköltő béka fajról olvashattunk hasonlót. Ami azért is szomorú, hiszen az orvostudomány számára is nagy jelentőséggel bírhatott volna az a különleges képessége, hogy a gyomrában fejlődő ebihalak megóvása érdekében ki tudta kapcsolni a gyomorsav-termelését. Ha jutott volna elég időnk a kétéltű tanulmányozására, ez a sajátos tulajdonság lehet teljesen új fejezetet nyitott volna az emberi gyomorbetegségek kezelésében…

Offroadgumi
Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*