fbpx

Szalonkavers és a nagyböjt

0

A szalonkákkal kapcsolatos írások és cikkek kapcsán sokszor felmerülnek az olyan latin kifejezések, mint a ,,Reminiscere” vagy az ,,Oculi”. De ezen kifejezések eredetével, és annak magyarázatával, hogy pontosan hogyan is kapcsolódnak a szalonkavonuláshoz, már sokkal kevesebbszer olvashatunk.

Jómagam Feiszt Ottó Fénylő vadászemlékek című könyvében találkoztam a szalonkavers latin szavainak hátterével. Ahogy könyvében leírja, latin-német versike magyarítása a  Vadász-lap 1888. március 25-i 9. számában jelent meg írásban, de a szájról szájra terjedve valószínűleg korábban is ismert volt a Kárpát-medencében.

Reminiscere: Keresni gyere.
Oculi: Itt vannak, ni!
Laetare: Sok szalonka jár-e?
Judica-kor: Rosszul jár.
Palmarum-kor: Nincs vásár.
Quasi modo vasárnapján: Szalonka ül a tojásán.

Nos, ezeknek a kifejezéseknek, melyek a szalonkák vonulásához kötődnek, a húsvétot megelőző nagyböjti, és az húsvét utáni első misékben kell keresni eredetét. Egészen pontosan ezek a római katolikus szentmisék kezdő szavai a nagyböjtben, virágvasárnapon és a húsvétot követő első vasárnapon, azaz fehérvasárnapon.

,,Reminiscere miseratorium, Domine…”, azaz: ,,Emlékezzél meg Uram irgalmasságodról…” (Zsoltárok 25. 6-9. vers). Ezek nagyböjt második vasárnapján a bevezető ének első szavai.

,,Oculi mei semper ad Dominum…”, azaz: ,,Szemeim mindig az Úrra néznek…” (Zsoltárok 25. 15-16. vers) idézettel kezdődik a szentmise nagyböjt harmadik vasárnapján.

,,Laetare Jerusalem…”, azaz ,,Örvendezzél Jeruzsálem” (Izaiás 66. 10-11.) nagyböjt negyedik vasárnapja.

,,Judica me Deus, et discerne causam meam…”, azaz: ,,Szolgáltass igazságot nekem Istenem, és ítélj meg engem…” (Zsoltárok 43. 1-2. vers). Nagyböjt ötödik vasárnapja.

,,Palmarum festum…”, azaz pálmaünnep, más néven virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe bevonulásának napja. A szamárháton érkező Jézus elé a gyerekek pálmaágakkal vonultak, hogy így köszöntsék őt.

,,Quasi modo geniti infantes, alleluja…”, azaz: ,,Mint újszülött csecsemők, dicséret Istennek…”. A nagyböjt utáni első vasárnap, más néven fehérvasárnap napján tartott szentmisének kezdő szavai Pál apostol első leveléből vett szavak a bevezető énekben.

Virágvasárnap és Quasi modo vasárnapja között tehát két hét különbség van (mivel közéjük esik húsvétvasárnap), amely idő alatt abban az időszakban valóban jelentős változások mehetnek végbe a szalonkavonulásban.

Mivel a húsvét mozgóünnep, melynek vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, a nagyböjti vasárnapok évről évre nagyon tág intervallumban mozoghatnak. Húsvétvasárnap legkorábban így március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én lehet. Ebből értelemszerűen az következik, hogy a szalonkavers nem jósolhatja minden esetben pontosan a szalonkavonulás milyenségét – pláne ha az egyéb környezeti tényezőkkel is számolunk.

Előfordulhat, hogy nagyböjt első vasárnapja februárra esik, és az is, hogy fehérvasárnap, azaz ,,Quasi modo vasárnapja” márciusban van, amikor a szalonka általában még nem ül a tojásán.

Ahogy Feiszt Ottó is írja, kiszámítható, hogy a nagyböjt vasárnapjai és a szalonkák érkezése leginkább akkor eshet egybe, ha húsvét április 10.-e és 20.-a között van. Szerencsére, a húsvétvasárnap zömében ebbe az időintervallumba esik, így a vadászmegfigyelés általánosságban érvényesnek mondható.

 

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*