November 3-án új elnököt választ az Országos Magyar Vadászkamara. A leendő vezetőnek azonban nem csupán egy szervezet irányítását kell átvennie. A vadászat társadalmi megítélése az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb időszakát éli, miközben a kamarán belül is szükség lehet jelentős változásokra. Az új elnök legfontosabb feladata mégis az lesz, hogy a mintegy 71 ezer magyar vadász érdekeit képviselje – akár a szervezeten belüli vagy politikai elvárásokkal szemben is.
Az Országos Magyar Vadászkamara november 3-án, 10 órakor tartja elnökválasztó küldöttközgyűlését a Gödöllői Királyi Kastély Lovarda termében. A választásra Jámbor László szeptember 21-i lemondása miatt kerül sor.
A Vadászkamara alapszabálya szerint országos elnök az a kamarai tag lehet, aki büntetlen előéletű, legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkezik, és megfelel az összeférhetetlenségi előírásoknak. Felsőfokú vadgazdálkodási végzettség az elnöki tisztség betöltéséhez nem szükséges.
A formai követelmények tehát egyértelműek. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen vezetőre van most szüksége a magyar vadásztársadalomnak.
A Vadászkamara nem a tisztségviselőiért és nem is a mindenkori politikai vezetésért létezik. Elsődleges feladata a magyar vadászok érdekeinek képviselete. Az elnöknek természetesen együtt kell működnie a területi szervezetekkel, a kormányzattal és a szakmai intézményekkel. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy döntéseit elsősorban ezek elvárásai határozzák meg. A valódi érdekképviselethez időnként nemet is kell tudni mondani. Akkor is, ha ez belső konfliktusokat vagy a politikai döntéshozókkal való nézetkülönbségeket eredményez.
A leendő elnöknek nem valamely érdekcsoport, hanem a teljes vadásztársadalom képviseletére kell törekednie.
Aligha túlzás azt állítani, hogy a magyar vadászat társadalmi megítélése az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb időszakát éli. Az elmúlt hónapokban a vadászokat olyan intenzív nyilvános bírálatok érték, amelyekre korábban kevés példa volt.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy a vadászatot elutasító, aktív csoportoknak nem feltétlenül kell jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezniük ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljanak a közvéleményre. A közösségi médiában egy-egy nagy visszhangot kiváltó ügy, kiragadott felvétel vagy érzelmekre ható bejegyzés rövid idő alatt olyan emberekben is ellenszenvet ébreszthet a vadászattal szemben, akik korábban közömbösek voltak a kérdésben.
Ez talán a legnagyobb veszély. Nem feltétlenül azok véleményét kell megváltoztatni, akik eleve elutasítják a vadászatot, hanem azt kell megakadályozni, hogy a társadalom szélesebb rétegeiben is általánossá váljon a vadászokkal szembeni bizalmatlanság.
Ehhez a Vadászkamarának jóval kezdeményezőbb kommunikációra lenne szüksége. Nem elegendő az egyes támadásokra utólag reagálni. Folyamatosan, közérthetően kell bemutatni a vadgazdálkodás ökológiai és társadalmi szerepét, valamint azt, hogy a vadászat miért szükséges része a vadállomány kezelésének.
Mindehhez azonban hitelesség is kell. A vadásztársadalomnak a saját hibáival és a közvéleményt joggal felháborító esetekkel is szembe kell néznie. A hiteles érdekképviselet nem jelentheti azt, hogy minden vadászt és minden vadászati cselekményt feltétel nélkül meg kell védeni.
A következő elnök egyik legfontosabb feladata a Vadászkamara működésének felülvizsgálata lehet.
Érdemes megvizsgálni, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra, a feladat- és hatáskörök megosztása, valamint a belső döntéshozatali folyamatok megfelelnek-e a mai elvárásoknak. A megújulás akár jelentősebb szervezeti átalakításokat is szükségessé tehet. Ezek érdeksérelmekkel és belső konfliktusokkal járhatnak, ezért a változtatásokhoz nemcsak szakmai felkészültség, hanem határozottság és megfelelő vezetői képesség is szükséges.
A változások mércéje azonban nem az lehet, hogy hány tisztség vagy szervezeti egység alakul át, hanem az, hogy a kamara mennyivel hatékonyabban tudja képviselni és megszólítani saját tagságát.
A vadászati jogszabályok várható módosítása, a vadgazdálkodás finanszírozása, a vadkárkezelés, a hivatásos vadászok helyzete és a vadászat társadalmi megítélése egyaránt olyan kérdés, amelyben a Vadászkamarának határozott, szakmailag megalapozott álláspontot kell képviselnie. Ehhez olyan elnökre lesz szükség, aki képes együttműködni, de szükség esetén vitát is vállalni. Aki ismeri a vadászat és a vadgazdálkodás problémáit, ugyanakkor vezetőként képes szervezetet építeni és változásokat végrehajtani.
November 3-án a küldöttek elnököt választanak, de a döntés súlya messze túlmutat a Vadászkamara belső ügyein. A következő elnöknek nemcsak egy szervezetet kell vezetnie, hanem a magyar vadászat társadalmi elfogadottságáért is dolgoznia kell. Mindezt úgy, hogy közben a 71 ezer magyar vadász érdekeit képviseli – akkor is, ha ez a szervezeten belül vagy a politikai döntéshozókkal szemben konfliktusokkal jár.
Ehhez pedig nem egyszerűen egy új elnökre, hanem valódi vezetőre lesz szükség.
Kép: Országos Magyar Vadászkamara – omvk.hu
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd munkánkat a Donably felületén!
Támogatásoddal hozzájárulsz ahhoz, hogy továbbra is rendszeresen beszámolhassunk a vadászatot és a természetet érintő legfontosabb eseményekről.
November 3-án új elnököt választ az Országos Magyar Vadászkamara. A leendő vezetőnek azonban nem csupán egy szervezet irányítását kell átvennie....
Az Európai Bizottság felülvizsgálja az uniós tűzfegyver-irányelvet, az egyeztetések egyik fontos kérdése pedig az európai lőfegyvertartási engedély digitalizálása. A kezdeményezés...
